Számos jótékony hatása miatt igazi szuperélelmiszernek számít a spenót, hozzájárulhat a daganatos betegségek megelőzéséhez, és fiatalon tartja az agyat.
A spenótról a legtöbb embernek Popeye vagy gyerekek által utált menzai spenótfőzelék jut eszébe, pedig a legegészségesebb zöldségek közé tartozik. Érdemes beépíteni az étrendbe, mert kevés kalóriát tartalmaz, sok benne a rost, valamint tele van értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal – igazi szuperélelmiszer.
Most is szezonja van a spenótnak
Száz gramm spenótban mindössze 23 kalória rejlik, ugyanakkor K-vitaminból a napi ajánlott mennyiség négyszeresét, A-vitaminból és folsavból a felét tartalmazza. Emellett gazdag mangánban (a napi érték 39 százaléka), C-vitaminban (31 százalék) és magnéziumban (19 százalék), valamint kiváló forrása a vasnak, az E-vitaminnak, a káliumnak és a B6-vitaminnak.
A spenót szinte egész évben vethető, jól tűri a hideget, és tavasszal az egyik legkorábbi zöldség, ami megjelenik a kertekben. Másodvetése többnyire augusztusban esedékes, vagyis mostanában, ősszel is szezonja van, frissen beszerezhető. Lássuk, hogy támogatja a spenót az egészségedet.
Véd a szabad gyökök ellen
A spenót bővelkedik antioxidánsokban, például béta-karotinban és luteinben. Ezek semlegesítik a sejtkárosodás okozó szabad gyököket, amelyek szerepet játszanak a rák, az autoimmun betegségek vagy az Alzheimer-kór kialakulásában. A cukorbetegek számára az alfa-liponsav lehet hasznos, mivel segít alacsonyan tartani a vércukorszintet.
Csökkenti a vérnyomást
Csaknem 600 milligramm kálium található 100 gramm spenótban, ennek köszönhetően ellazítja az ereket, csökkenti a vérnyomást. Segít a veséknek megszabadulni a felesleges nátriumtól, ami azért előnyös, mert a túlzott sófogyasztás – azaz a magas nátriumbevitel – hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz. Egy tanulmány szerint spenótos ital fogyasztása után akár öt órán keresztül is alacsonyabb lehet a vérnyomás.
Támogatja az agy egészségét
Az antioxidánsok, a B9- és K-vitaminok segítenek megóvni az agysejteket, csökkentik a gyulladást,
megakadályozhatják a káros fehérjék felhalmozódását az agyban, amivel mérsékelhető az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
Egy tanulmány szerint napi fél csésze spenót vagy más leveles zöldség lassítja az életkorral járó memóriaromlást.
Javítja az emésztést
Száz gramm spenót több mint 2 gramm oldhatatlan rostot tartalmaz, ami hozzájárul a jóllakottság érzéséhez, és támogatja a bélműködést. A rostok emellett megnövelik a széklet mennyiségét, ezáltal segítenek megelőzni a székrekedést.
Óvja a látást
Az emberi szervezet nem képes előállítani a szem egészségéhez elengedhetetlen lutein és a zeaxantin mikrotápanyagokat, ezért a táplálékkal – például spenóttal – kell bevinni a szervezetünkbe.
A sárgarépában lévő A-vitaminhoz és béta-karotinhoz hasonló vegyületek segítenek megvédeni a szemet a nap káros hatásaitól, továbbá csökkenhetik a szürke hályog és a retinát károsító makuladegeneráció kockázatát.
Kinek nem ajánlott a spenót fogyasztása?
A spenót hőkezelve és nyersen is kiváló tápanyagforrás: főzve több kalcium, A-vitamin, rost és vas van benne, míg nyersen több C-vitamin, B9-vitamin és lutein marad meg.
Számtalan előnye mellett fontos megjegyezni, hogy a nyers spenót rendszeres, nagyobb mennyiségű fogyasztása kockázatokkal járhat. Magas az oxaláttartalma, ami megzavarhatja az olyan ásványi anyagok felszívódását, mint a vas, a kalcium és a magnézium.
Vigyázni kell arra, hogy az arra hajlamos embereknél hozzájárulhat a vesekő kialakulásához,
egyeseknél emésztési problémákat okozhat, magas K-vitamin-tartalma pedig befolyásolhatja a véralvadásgátló gyógyszerek hatását.
Egy-egy nyers spenótot tartalmazó saláta elfogyasztása még nem okoz bajt, de az arra érzékenyeknek és a veseproblémákkal élőknek érdemes óvatosnak lenniük, és szakemberrel egyeztetni. A jó hír az, hogy a spenót megfőzése csökkenti az oxalát szintjét, javítja a tápanyagok felszívódását, így a legtöbb ember számára a hőkezelt változat egészségesebb lehet.
Ez az elfeledett szuperélelmiszer is nagyon egészséges, de ma már szinte csak dísznövényként ismerjük.
