A csontkovácsolás reneszánszát éli, a közösségi médiát elárasztják a ropogtatós videók, és egyre többen keresik ezt a terápiát. Miért lett ismét népszerű, milyen panaszokkal érkeznek a páciensek, és mikor tilos beavatkozni?
Tévhitekről, megelőzésről és a biztonság fontosságáról beszélgettünk Korponyi Balázs mozgás- és masszázsterapeutával, csontkováccsal.
A közösségi médiában naponta találkozhatunk csontokat ropogtató, helyre rakós videókkal. Emlékszem, a ’90-es években is népszerű volt ez a fajta terápia, most pedig újra felfutóban látszik. Te mit gondolsz, minek köszönhető ez a reneszánsz?
Ez egy ősi szakma, nem a ’90-es évekből indult, de más szerepe volt régen. Én családi ágon hozom a szakmát, édesapám harminckettedik éve van a pályán. A házunknál volt egy kis rendelő, a nappali volt a váró. Én kisgyerekként a páciensek között szaladgáltam, úgy nőttem föl. Azonban régen nem volt internet, az információ lassabban terjedt. Ha valaki bizonyítani akarta, hogy jó a szakmájában tíz év szorgalmas munkára is szükség volt hozzá. Ma a közösségi médiában pár hónap alatt futótűzként terjedhet a bárkinek a híre.
A népszerűség másik oka az egészségügy állapota. Ha valakinek fáj a dereka, bemegy a háziorvoshoz, kap gyógyszert. Ha nem múlik, beutalják szakrendelésre, ott vár hónapokat vizsgálatra, MR-re. Aki nem akar fél évet várni, gyakran keres alternatív megoldást. Legtöbbször azért is fordulnak hozzánk sokan, mert gyógyszermentes úton szeretnének javulást. Egy gerincsérvnél, befagyott vállnál, irodai hátfájdalomnál kemikália nélkül is kiváló eredmények érhetők el, ha a páciens alkalmas rá.
Ez mit jelent? Van olyan, amikor nem ajánlott a csontkovácsolás?
Sok kizáró ok van. Például, ha csontritkulás áll fenn vagy, ha bármilyen törés van a testen. Amennyiben valaki daganatos kezelés alatt áll, kemoterápiát kap vagy hormontartalmú szteroidot szed, akkor sem ajánlott a csontkovácsolás. Friss műtétek, protézisek, csavarok, hálók mellett sem dolgozom. Szülés után is csak a hathetes orvosi kontroll után lehet elkezdeni a kezelést.
Ha csak egyetlen kizáró ok is van, már nem vállaljuk a terápiát.
Milyen panaszokkal keresnek meg leggyakrabban?
A legnagyobb problémát az ülőmunka okozza. Informatikusok, mérnökök, irodai dolgozók gyakran napi több órán át mozdulatlanul ülnek.
A test kényszertartást vesz fel: a váll előreesik, a nyak előrebicsaklik, a vérkeringés romlik, a core-izom – azaz a mélyizomzat – leépül.
Ez az izomcsoport tartja a testet. Ha nem működik, hamar jön a hátfájdalom, becsípődés, beszűkülés. A felszíni izmokat sokan edzik, de a core-izmokat külön kell tréningezni. A másik gyakori csoport az élsportoló. Az élsport sosem volt egészséges, hiszen a testből 300%-ot hoznak ki, és ez sérülésekkel jár. Ők rehabilitáció miatt fordulnak hozzánk, illetve a nyújtás, regeneráció miatt.
Nézd meg a lenti videónkat, amelyben részletesen bemutatjuk, milyen hatással van az irodai munka a gerincre, és mit tehetünk a fájdalom ellen.
Az előbb említetted, hogy a mélyizmok erősítése kulcsfontosságú. Hogyan erősíthetjük otthoni körülmények között ezt az izomcsoportot?
A legegyszerűbb módszer a plank. Nem kell hozzá edzőterem, bárki el tudja végezni otthon. Már napi pár perc is sokat segít. A stretching gyakorlatok általában nagyon fontosak.
Ha valaki edzőterembe jár, fontos, hogy ne csak a felszíni izmokat erősítse, hanem a mélyizmokat is – ehhez érdemes személyi edző segítségét kérni. És persze nem mindegy az életmód. Más állapotban lesz az, aki tudatosan táplálkozik, mozog és vigyáz magára, mint az, aki munka után passzív életvitelt folytat és helytelenül táplálkozik. Mindkettő „működik”, de teljesen más eredménnyel.
Gyakori félelem, hogy a csontkovács kezelés közben akár „kitöri a nyakat”, és maradandó kárt okoz. Mennyire van alapja ennek a hiedelemnek? A munkád során szoktál ehhez hasonló tévhitekkel találkozni?
Ez a leggyakoribb tévhit. Filmekből hoztuk, hogy a nyak kitekerésével azonnali halált lehet okozni. Valójában a csigolyatest kemény csont, köztük porckorong van. A töréshez baleset vagy erős fizikai behatás kell.
Csontkovácsolásnál akkor van veszély, ha valakinek súlyos csontritkulása van, és túl erőszakos technikát alkalmaznak.
Ezért minden kezelés előtt alaposan kikérdezzük a pácienst, és a T-score érték alapján döntünk. Egészséges csontozatnál nem lehet „kitörni” a nyakat. A hang, amit hallunk, nem roppanás, hanem inkább cuppanás – a dekompresszió hangja. A biztonság számomra mindenek felett áll: nem a siker, nem a pénz a fontos, hanem hogy a kezelés ne okozzon kárt.
Sokan vannak, akik otthon ropogtatják maguknak a nyakukat, ujjaikat. Hasznos vagy káros szokásról van szó?
Ha néha megteszi az ember, nem történik semmi baj. De ha rendszeressé, kényszeressé válik, és napi – mondok egy nagy számot – mondjuk ötvenszer „kiropogtatja” a nyakát vagy az ujjait, az ártalmas. Ez ugyanis minden alkalommal lokális trauma a testnek. Volt páciens, aki addig nyomkodta a saját nyakát, amíg megsérült. Más a derekát próbálta „kicsavarni”, és annyira meghúzta, hogy komoly fájdalmai lettek.
A veszély nem az egyszeri mozdulatban van, hanem a túlzásban. Ha valaki kényszeresen ropogtat, vagy rossz mozdulatot tesz, sérülést okozhat magának.
Milyen sűrűn érdemes csontkovácshoz járni?
Nagyon változó. Van, akinek egyetlen alkalom elég, például egy becsípődésnél. Másoknál – például gerincsérvnél – öt–nyolc kezelés szükséges, mire tünetmentesek lesznek.
Sokan megelőzésként járnak kéthetente vagy havonta. Ez nem túlzás, hanem karbantartás: az ülőmunka káros hatásait kompenzáljuk vele. Van, akivel egyszer találkozom, más évekig rendszeresen visszajár.
Mi a legfontosabb számodra a munkádban?
Nem a siker, nem a pénz, nem a cikkek vagy a dicséretek. Számomra a legfontosabb a biztonság. Az legyen százszázalékos. Nem én vagyok a csoda. A csoda a páciens, a test gyógyulása. Én csak az eszköz vagyok.
Nemcsak az ülőmunka, hanem a túlzásba vitt mobilhasználat is komoly terhet ró az ízületekre – osztrák kutatók szerint még a járásmódunkat is megváltoztatja. Ebben a cikkben írtunk bővebben a jelenségről.
