Kullancslegyekre, és az általuk okozott megbetegedésekre figyelmeztet a szakértő. A Q-lázat is terjesztő paraziták leginkább nyár végén és ősszel aktívak.
Az elmúlt évek során, főként a klímaváltozásnak köszönhetően elszaporodtak a kullancslegyek hazánkban is. A Turista Magazin Dr. Keve Gergőt, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének, illetve a HUN-REN–ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoportjának munkatársát kérdezte róluk.
A kullancslegyek a gazdatestbe belekapaszkodva vért szívnak, vannak köztük röpképesek, és olyanok is, amelyek csak addig rendelkeznek szárnyakkal, amíg megtalálják a gazdaállatot, majd annak tollazatában, szőrében élnek tovább. Az ember hajába, ruhája alá is bemásznak, a rovarriasztó szerek hatástalanok ellenük.
A Q-lázat is terjeszthetik a kullancslegyek
Gazdaállataik és így a kullancslegyek esélyei is megnőttek az elmúlt évek enyhe téli időjárása miatt. Amint azt dr. Keve Gergő összegezte, hazánkban 10 fajt ismernek, ezek közül jellemzően kettővel találkozhatunk, amik meg is csíphetnek bennünket. A ló-kullancslegyek emberre veszélyes kórokozót, a Q-lázat okozó Coxiella burnetii baktériumot is terjeszthetik.
Csípésük influenzaszerű tüneteket, enyhe lázat, gyengeség-érzetet, izomfájdalmat, hányást okozhat, szélsőséges esetben anafilaxiás reakciót is kiválthat.
A szarvas-kullancslegyek csípéssel a Bartonella schoenbuchensis baktériumot juttathatják az emberekbe. Bőrön a csípésük eleinte nehezen észrevehető, a helyén pár nap után akár hetekig látható piros folt és dermatitisz jelentkezhet. A szakértő szerint a környező országokban már jelen lévő fajok, például a kutya- vagy más szarvas-kullancslegyek is elterjedhetnek hazánkban.
Védekezni leginkább zárt öltözékkel, kalappal, sapkával lehet ellenük, ha felfedeztük a bőrünkön, a legjobb, ha zsebkendővel eltávolítjuk, majd összenyomjuk.
