Egyszerű szokás bevezetésével csökkenthető az Alzheimer-kór kockázata

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy új kutatás szerint egy olyan mindennapos, szinte bárki számára elérhető szokás, mint a rendszeres séta, komoly szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzésében. Nem kell edzőterem, drága eszköz vagy órákig tartó sportolás. Elég, ha naponta időt szánunk a mozgásra.

A CNN által ismertetett tanulmányt az Alzheimer’s Association International Conference-en mutatták be. A kutatók több ezer ember egészségét és szokásait követték nyomon, és azt találták, hogy a napi séta, még mérsékelt tempóban is, csökkentheti a kognitív hanyatlás és az Alzheimer kialakulásának kockázatát. A hatás különösen látványos volt azoknál, akiknél a betegség családi előzmények miatt eleve nagyobb eséllyel jelentkezhetett. A mozgás tehát nemcsak általános egészségvédő tényező, hanem konkrétan az agy működését is támogatja.

Így csökkenti az Alzheimer kockázatát

Sokan úgy gondolják, hogy az egészség érdekében kötelező a napi 10 ezer lépés, ám a kutatások szerint már 4–7 ezer lépés is mérhető előnyökkel jár. A Sydney-i Egyetem vizsgálata például kimutatta, hogy azoknál, akik napi 7 ezer lépést megtettek, akár 38 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik csak 2 ezer lépést tettek meg naponta. A lényeg tehát nem a számok hajszolása, hanem a rendszeresség: minden egyes nap beiktatott séta hosszú távon hozzájárulhat az agy frissen tartásához.

Sétával is csökkenthető az Alzheimer kialakulásának kockázata
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A séta egyszerű fizikai aktivitásnak tűnik, mégis több szinten fejti ki jótékony hatását. A mozgás serkenti a vérkeringést, így az agy több oxigénhez és tápanyaghoz jut. A rendszeres testmozgás emellett elősegíti az idegsejtek közötti kapcsolatok erősödését, ami különösen fontos a memória és a tanulás szempontjából. Egy dél-koreai kutatás kimutatta, hogy a rendszeresen mozgóknál alacsonyabb szinten voltak jelen bizonyos, Alzheimerhez köthető fehérjék a vérben (például az NfL és a ptau217), miközben a memóriafeladatokban is jobban teljesítettek. Ez közvetlen bizonyíték arra, hogy a séta ténylegesen lassíthatja a betegséghez vezető folyamatokat.

A séta legnagyobb előnye, hogy nem igényel különösebb felkészülést: bárhol és bármikor elvégezhető. Egy rövid ebéd utáni séta, a lift helyett a lépcső választása, vagy akár egy kis kerülő hazafelé, mind hozzájárulhat ahhoz, hogy elérjük a napi mozgásmennyiséget. A szakértők szerint a séta nemcsak az agy egészségét támogatja, hanem a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát is csökkenti. Ráadásul pszichésen is pozitív hatása van: a séta stresszoldó, nyugtató tevékenység, amely segíthet a mindennapi feszültségek levezetésében.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy jelzi az Alzheimer-kór közeledtét a tested, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?