A napsütés káros hatásai ellen az egyik legfontosabb fegyver a fényvédő krém, de ennél jóval többet tehetünk a bőrünk védelmében. Mutatunk pár technikát, amit a bőrgyógyászok ajánlanak.
Naptej, kalap, árnyék – ha egy kicsit is foglalkozol az egészségeddel, akkor ezekre a tényezőkre bizonyára odafigyelsz, amikor nyáron strandra készülsz. A nap káros UV-sugárzása nemcsak fájdalmas leégést okozhat, gyorsítja a bőr öregedését, károsítja a sejteket, ami idővel bőrrákhoz vezethet.
Ezeket ajánlják UV-sugárzás ellen a bőrgyógyászok
A fényvédő krém elengedhetetlen, de nagyban fokozhatod a hatást, ha a megszokott rutinodba beépítesz néhány további praktikát. Vajon hogyan óvják a bőrüket azok, akik nap mint nap ezzel foglalkoznak?
Hogy ez kiderüljön, a HuffPost bőrgyógyászokat kérdezett, milyen módszerekkel védik magukat az UV-sugaraktól. Érdemes ellesni tőlük néhány szokást, mert a naptej csak az alap, sokkal több lehetőséged van, mint gondolnád.
Figyelj az UV-indexre
Strandolás vagy más szabadtéri tevékenység előtt érdemes megnézni az adott napra vonatkozó UV-indexet, ezt a magyar meteorológiai szolgálat, a Hungaromet is közli a honlapján.
Nem mindegy, hogy 5-7 közötti, azaz erős az UV-sugárzás szintje, vagy 8 fölötti, extrém mértékű, mert utóbbi esetben akár feleannyi idő alatt is le lehet égni.
Fényvédő még indulás előtt
A naptejet nem a parton kell előbányászni a strandtáska aljáról, még otthon, indulás előtt kend be magad. Fontos, hogy legalább 30-as faktorszámú terméket válassz, amit alaposan kell felvinni a bőrre – nem szabad kihagyni a füleket, a kézfejet és a lábfejet sem. Ha huzamosabb ideig a napon tartózkodsz, akkor 2 óránként újra kell kenni a fényvédőt, de ha úszol, megtörölköztél vagy nagyon izzadsz, még ennél is gyakrabban érdemes használni.
Takard el a tested
Ez még véletlenül sem a body shamingről szól, hanem arról, hogy a naptej megvéd a káros sugaraktól, de a ruha és a kalap vagy sapka még jobban. A szemedet egy minőségi napszemüveggel óvhatod, vízparton különösen ajánlott a polarizált lencse, amely kiszűri a tükröződéseket.
A hétköznapi ruhadarabok segítenek blokkolni az UV-sugarakat, de a speciális, ultraibolya sugárzás elleni védőöltözet még hatékonyabb, mert kimondottan erre a célra tervezték. A boltokban UPF (Ultraviolet Protection Factor) jelöléssel kaphatók ezek ruhák, jó részük vízben is hordható. Nagy előnyük, hogy a naptejjel szemben nem kell újra felvinni a bőrre, ami főleg a gyerekeknél jelenthet kihívást. A felnőttek meg hajlamosak elfeledkezni róla, de egy telefonos időzítő beállítása megoldja a problémát.
Ne legyél napon a legforróbb órákban
Tipikus forgatókönyv a nyaraláson, hogy miután felkelt és nyugodtan összekészült a család, 11 óra is elmúlhat, mire kiérnek a strandra. Ez pedig pont az az időszak – 11 és 15 óra között – amikor fedett helyre vagy árnyékba kellene húzódni.
Vakáció idején senki sem szeret korán kelni, de egy kis tervezéssel, a napi menetrend átalakításával megoldható, hogy inkább a reggeli, kora délelőtti órákban menj ki a strandra. Meg fogsz lepődni, milyen kevesen vannak ilyenkor a parton, a hőség sem elviselhetetlen. Egyetlen hátrány, hogy a büfék, éttermek, fagyizók egy része 9 körül még nem nyit ki.
A déli órák környékén, amikor legerősebb az UV-sugárzás, semmiképp se maradj a napon – ez lehet az ebéd, a szieszta, a múzeumlátogatás vagy a társasjátékozás ideje. Aztán a nap végén, 16 óra után visszatérhetsz a strandra. Ha így szervezed a vízparti pihenést, az nagyban csökkenti a bőr károsodásának és öregedésének kockázatát.
Jól válaszd meg a helyet a strandon
Egy árnyékos hely kincset ér a víz mellett, már ha talál még az ember szabad placcot egy fa vagy napvitorla alatt. Ilyenkor jön jól egy napernyő, de még jobb megoldás az UV-védelemmel ellátott napsátor. Ha homokos a part, akkor nemcsak a kényelem miatt hasznos plédet, takarító leteríteni, hanem azért is, mert a homok a napsugarak akár 10-15 százalékát is visszatükrözheti.
Lehetőleg kerüld az órákig tartó napozást, a szervezet számára szükséges D-vitamin mennyiségéhez már napi 15-30 perc közvetlen napfény elegendő, de vitaminként is szedhető, nem kell a bőrt veszélynek kitenni. Tévhit, hogy amíg nem égünk le, addig a napozás biztonságos. Maga a barnulás is a test védekező reakciója, a napozás pedig akkor is öregíti a bőrt, és valamennyire növeli a bőrrák kockázatát, ha a nap végén nem tapasztalunk semmilyen problémát.
Ügyelj a fényérzékenységre
Egy hűsítő limonádé jólesik a kánikulában, de nyáron vigyázni kell a citrommal és a lime-mal. A citrusfélékben megtalálható furokumarin nevű vegyület a bőrre kerülve az UV-fény hatására kiütéseket, foltokat, leégéshez hasonló tüneteket okozhat – ennek a reakciónak fitofotodermatitisz a neve. Kertészkedés közben is fennáll ez a veszély, mert olyan növények is tartalmazzák a vegyületet, mint a petrezselyem és a zeller.
Nyáron rengeteg gyógyszer is kiválthat fényérzékenységet,
erre fokozottan ügyeljen az, aki antibiotikumot, gombaellenes szert, szívgyógyszert, vízhajtót, cukorbetegség elleni készítményt, fájdalomcsillapítót és pszichiátriai szert használ – hívta fel a figyelmet dr. Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze.
A fényérzékenységen belül a fototoxicitás akkor alakul ki, amikor a gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a bőr olyan lesz, mintha leégett volna. Ez a reakció nem egyéntől függ, sokkal inkább a dózistól: minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, minél több napfény éri a testét, annál nagyobb az esély a fototoxicitásra.
Fotoallergia esetében nem kémiai, hanem immunreakcióról van szó, ami nem dózisfüggő: a bőrben a napfény hatására átalakuló gyógyszer idegen anyagként beindítja a szervezet védekezőrendszerét, és ekcémaszerű, viszkető bőrtüneteket okoz. Aki fényérzékenyítő orvosságot szed, használjon rendszeresen naptejet, viseljen olyan ruhát, ami minél nagyobb bőrfelületet elfed, valamint egyeztessen az orvosával.
Ha olvasnál még arról, hogyan óvhatod meg a bőrödet, nézd meg a napozással kapcsolatos 7 legnagyobb tévhitet.
