Ez az étrend még a mediterrán diétánál is egészségesebbé tehet

Olvasási idő kb. 5 perc

Kevesen ismerik ezt a diétás étrendet, amely spanyol és portugál hagyományos étkezési szokásokra épül.

Az egészséges étrendek versenyében a mediterrán diéta lett az utóbbi évek nagy favoritja, nem ok nélkül. A Földközi-tenger térségében élők hagyományos, növényekben gazdag étkezési szokásain alapul, ami előtérbe helyezi a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a friss zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, dióféléket és magvakat. Emellett halat, tejterméket, baromfit és tojást tartalmaz, vörös húst, illetve feldolgozott élelmiszert pedig csak nagyon kis mennyiségben. 

A mediterrán diéta mellett mostanában egy kevésbé ismert, de szintén jótékony hatású étrend is kezd egyre nagyobb figyelmet kapni. Ez az atlanti diéta, amely az Északnyugat-Spanyolország és Észak-Portugália tájain élők tradicionális étkezésére épül.  

Mi a mediterrán és az atlanti diéta közötti különbség?

Bár az atlanti diétát egyelőre nem vizsgálták olyan alaposan, mint a mediterrán étrendet, a két étkezési forma sok szempontból hasonlít egymásra. Mindkettőben megtalálhatók a friss halak, szezonális zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák és a tejtermékek. A fő különbséget az jelenti, hogy az atlanti étrendben valamivel nagyobb a vörös hús és sertésből készült élelmiszerek aránya. 

Az atlanti diéta nagyon hasonlít a mediterrán étrendre
Fotó: OksanaKiian / Getty Images Hungary

Ez mondjuk nem annyira kedvező jellemző, hiszen az említett húsfélék rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása hosszú távon növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek valamint a rák kockázatát. Ugyanakkor a sertéshús és a vörös húsok csak mérsékelt mennyiségben szerepelnek az atlanti étrendben, inkább a halak és a tenger gyümölcsei jelentik az elsődleges fehérjeforrást. 

Magyar szemmel nézve egyébként akár pozitívum is lehet az atlanti diétában meglévő, de visszafogottabb vöröshús-fogyasztás. A mediterrán étrendhez képest ugyanis kisebb ugrást jelent, és talán sikeresebb lehet a váltás, ha a köztudottan sok, fejenként átlagosan évi 29 kiló vörös húst és feldolgozott húsfélét tartalmazó magyar kosztról egészségesebb étrendre szeretnénk áttérni. 

Milyen élelmiszerekből áll az atlanti diéta? 

Az északnyugat-spanyolországi és portugáliai hagyományos táplálkozás főként a helyi, friss és minimálisan feldolgozott szezonális termékekből áll, amelyeket otthon készítenek el. Bár az ételek egy része jellemző a mediterrán étrendre is, főként ezekből az élelmiszerekből tevődik össze az atlanti diéta:

  • babfélék;
  • gyümölcsök;
  • zöldségek;
  • teljes kiőrlésű gabonafélék;
  • olívaolaj;
  • sajt;
  • gesztenye;
  • szárított gyümölcsök;
  • tej;
  • tenger gyümölcsei;
  • keményítőtartalmú ételek (főleg kenyér és burgonya).

Milyen egészségügyi előnyei vannak az atlanti diétának?

Egy kutatás szerint az atlanti étrend csökkentheti a metabolikus szindróma kockázatát; ez egy olyan anyagcsere-állapot, amikor általában egyszerre van jelen a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia. Együttes jelenlétük jelentősen megnöveli a koszorúér-betegség, a stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportja rendszeresen az atlanti étrendnek megfelelő élelmiszerkosarat kapott, míg a másikba tartozók nem változtattak az étrendi szokásaikon. 

Idézőjel ikon

Hat hónap elteltével az atlanti étrendet követők 68 százalékánál csökkent a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik nem változtattak.

Hozzá kell tenni, hogy az eredményeket befolyásolhatta az is, hogy az első csoport tagjai táplálkozással kapcsolatos oktatást, írásos tájékoztatást kaptak, és főzőtanfolyamokon vettek részt. 

Az atlanti diétának több jótékony hatása van az egészségre
Fotó: Xsandra / Getty Images Hungary

Egy másik tanulmány az atlanti étrendet a halálozás, a rák és a szívbetegségek alacsonyabb arányával hozta összefüggésbe. Szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez a diéta nem optimális a koszorúér-betegség csökkentésében. Egy újabb kutatás arra jutott, hogy az atlanti diéta a depresszió esélyét is csökkentheti, ami jellemző más egészséges étrendekre, így a mediterránra is. 

Meg kell jegyezni, hogy nem önmagában az atlanti vagy a mediterrán diéta tesz jót a szervezetnek, hanem az alapelvei. Többféle úton lehet eljutni az egészséges táplálkozáshoz, de általában az a lényeg, hogy minimálisan feldolgozott ételeket, rostokban és tápanyagokban gazdag növényeket fogyasszunk. 

Mint mond a dietetikus az atlanti diétáról?

Zombai Zsuzsanna dietetikus szerint érdemes megvizsgálni, mi az, amit elleshetünk az atlanti népek táplálkozásából, és beépíthetjük mindennapjainkba, ezzel is színesítve, gazdagítva táplálkozásunkat.

Idézőjel ikon

„Ugyanakkor be kell látnunk, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése és éghajlati sajátosságai miatt bizonyos élelmiszerek beszerzése jóval nehézkesebb, mint a tengerparti országok lakói számára”

– emlékeztetett a szakember. – Ilyenek például a friss tengeri halak és tenger gyümölcsei, melyek bizonyított előnyökkel rendelkeznek a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzése szempontjából, ezért javasolt rendszeres, heti legalább egyszeri fogyasztásuk. De alkalmazkodva a hazai lehetőségekhez, nyugodtan válasszunk harcsát, pisztrángot vagy busát.”

Mivel a mediterrán diétához képest az atlanti étrend valamivel több vörös húst tartalmaz, adódik a kérdés, hogy mekkora az egészséges mennyiség ebből a húsféléből. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott Okostányér ajánlása szerint egy egészséges felnőtt hetente legfeljebb 350-500 gramm (nyersen: 500-700 gramm) vörös húst – sertést, marhát – fogyasszon főtt, párolt vagy sült formában.

Fontos szempont a hús zsírtartalma is, lehetőleg sovány fajtákat válasszunk. „Ezen kívül nyugodtan beiktathatunk egy-egy húsmentes napot a héten, ekkor a fehérjeszükségletünket a halakkal, tojással, tejtermékekkel fedezhetjük, de megfelelően kombinálva akár növényi fehérjeforrásokkal is, mint a száraz hüvelyesek, gabonák és magvak” – javasolta a dietetikus. 

Csak óvatosan a divatos étrendekkel

Zombai Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy minden étrend és divatos diéta esetén mérlegelendő kérdés, hogy a szervezetünk kellő mennyiségben hozzájut-e a nélkülözhetetlen makrotápanyagokhoz, ezek a fehérjék, zsírok és szénhidrátok. Mint mondta, a divatos diéták legnagyobb veszélyei mindig abban keresendőek, hogy eltolódik ez a kényes egyensúly. Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás esetén sokkal kevesebb a buktató, ezáltal kisebb a valószínűsége a hiányállapotok kialakulásának. Ezen kívül táplálkozásunk összetettsége jóval túlmutat egy ideig-óráig tartható diétán. 

„A cél az volna, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a mindennapjainkban, amely hozzájárul a mentális és testi egészségünk megőrzéséhez – mutatott rá Zombai Zsuzsanna. – A jótékony tényezők pedig, mint például a rostokban és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag táplálkozás, életmódunk részévé váljon, ne csak átmeneti diéták erejéig figyeljünk oda a fogyasztásukra. A jó hír, hogy kis odafigyeléssel rendkívül sokat tehetünk az egészségünkért.”

Változtatnál az étrendeden? Ez a 6 legegyszerűbb módszer az egészséges táplálkozás elkezdésére.

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.