Téged is megszóltak már, hogy egészségtelen vagy undorító, amit eszel? Ez áll a háttérben

Olvasási idő kb. 3 perc

Bizonyosan sokakat szégyenítettek már meg étel vagy étkezés miatt, csak nem feltétlenül tudatosult bennük, hogy az evés miatti mentegetőzés, magyarázkodás, rossz érzés, szégyenérzet mások megjegyzése miatt van bennük. A food shaming pontosan erről szól: az evés miatti szégyenkeltésről.

Az ételhez való viszonyhoz vagy az elfogyasztásához sok esetben társul egyfajta lelkiismeret-furdalás, hiszen szégyenként élhetjük meg, ha számunkra kedves ételt fogyasztunk vagy italt iszunk. Ez különösen diéta alatt gyakori jelenség, de akár egy egyszerű vasárnapi ebédnél is megeshet, ha az ember kétszer szedne, de nem teszi, mert azt gondolja, hogy asztaltársai ezért megjegyzéseket tehetnek rá.

Food shaming: az étkezés miatti megszégyenítés

A food shaming rendszerint már gyerekkorban elkezdődik, és bár meg kell tanulnunk, hogy egészségesen étkezzünk, és ne vigyük túlzásba az ételfogyasztást, van egy pont, ahol ez átfordul. Ekkor alakul ki az, hogy az ember szégyenként éli meg, hogy eszik, sőt, azt is, hogy – egyes vélekedések szerint – túl hamar éhes lesz.

A food shamingről, azaz az ételszégyenítésről 2023-ban készítettek egy felmérést az Egyesült Államokban, amibe 2003 fogyasztót, 250 dietetikust és 251 fitneszszakembert vontak be. Mint kiderült, tízből négy fogyasztó számolt be arról, hogy szégyenítették már meg amiatt, hogy evett. Erre jellemzően két válasz érkezik: vagy radikális nemevésbe kezdenek, vagy elengednek mindent, és a szobájuk magányában eszik azt, ami jólesik – sőt, annál jóval többet. Az eredmények alapján a felmérésben szereplő dietetikusok próbálják megérteni a fogyasztók akadályait az egészséges táplálkozásban, és támogatni őket a helyes étkezésben ahelyett, hogy leszúrnák őket, ha ,,rosszat” esznek.

A food shaming egyfajta megszégyenítés, mégpedig az evés miatt
Fotó: bymuratdeniz / Getty Images Hungary

Food shaming a mindennapokban

A food shaming azonban nemcsak diéta esetén gyakori jelenség, hanem a hétköznapokban is. Ha mi jóízűen esszük a pacalt, amit a társaságunkban fintorogva fogad valaki, vagy büdösnek véli azt, amit mi a világ legjobb ételének tartunk, általában mi érezzük magunkat kínosan. Előfordulhat az is, hogy olyasmi miatt kapjuk a kritikát, mert az illető – vélt vagy valós okoknál fogva – nem tartja egészségesnek, amit eszünk.

A jelenség oka elsősorban az, hogy ahányan vagyunk, annyi kép él bennünk arról, hogy melyik étel a rossz, és melyik a jó. Paul Rozin, a Pennsylvaniai Egyetem professzora szerint ugyanis mindig a saját értékrendünk alapján választjuk meg, hogy mit eszünk, és ezt hajlamosak vagyunk másoktól is elvárni, holott nehéz egyetemesen megállapítani, hogy melyik étel rossz vagy éppen jó.

Persze vannak alapvetések, hogy a paradicsom egészségesebb, mint a tejcsokoládé, ez mégsem feltétlenül elég indok arra, hogy a másikat kellemetlen helyzetbe hozzuk amiatt, mert az utóbbit fogyasztja. Természetesen, ha szülőként szeretnénk a gyermekünket megfelelő irányba terelni, fontos, hogy tudja, hol a határ az édességevés, nassolás terén, de ügyelnünk kell arra, hogy ne szégyenként és titkolni való dologként élje meg azt, hogy olyat eszik vagy akár iszik, amit szeret.

Sokan egész életük során rosszul érzik magukat, amikor jóízűen esznek
Fotó: South_agency / Getty Images Hungary

Mit tegyünk, ha megszégyenítenek?

Mint a megszégyenítés minden formája, a food shaming sem esik jól, sőt! Hiszen a legalapabb, ösztönös tevékenységért, az étkezésért kapunk megjegyzéseket. El kell döntenünk, hogy figyelembe vesszük-e a hallottakat, netán elgondolkozunk, hogy van-e igazságtartalma a kritikának. Amennyiben úgy látjuk, hogy valójában ok nélküli a megszégyenítésünk, akkor is nekünk kell változtatni, hiszen meg kell szüntetnünk azt az érzést, hogy egy adott étel szégyenérzetet váltson ki belőlünk. Erre azért van szükség, mert ha elhisszük, hogy rossz az, amit (t)eszünk, egy életen át rossz vagy épp gyenge embernek fogjuk érezni magunkat. Amennyiben úgy érezzük vagy tudjuk, hogy az egészségünk szempontjából fontos lenne odafigyelni arra, hogy mit fogyasztunk, érdemes megtalálni az arany középutat, ám ezen az úton egy-egy étel fogyasztása nem köthető össze a szégyennel akkor sem, ha hibát követtünk el a fogyasztásával.

Mint bármely más hibánál, számoljunk el magunkkal, és lépjünk tovább, de ne hagyjuk, hogy az életünket az étkezés miatti szégyen határozza meg!

Vannak olyan étkezési szokások, amik miatt nem kell szégyenkeznünk, de egészségünk érdekében ajánlatosabb felhagyni velük.

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.