Téged is megszóltak már, hogy egészségtelen vagy undorító, amit eszel? Ez áll a háttérben

Olvasási idő kb. 3 perc

Bizonyosan sokakat szégyenítettek már meg étel vagy étkezés miatt, csak nem feltétlenül tudatosult bennük, hogy az evés miatti mentegetőzés, magyarázkodás, rossz érzés, szégyenérzet mások megjegyzése miatt van bennük. A food shaming pontosan erről szól: az evés miatti szégyenkeltésről.

Az ételhez való viszonyhoz vagy az elfogyasztásához sok esetben társul egyfajta lelkiismeret-furdalás, hiszen szégyenként élhetjük meg, ha számunkra kedves ételt fogyasztunk vagy italt iszunk. Ez különösen diéta alatt gyakori jelenség, de akár egy egyszerű vasárnapi ebédnél is megeshet, ha az ember kétszer szedne, de nem teszi, mert azt gondolja, hogy asztaltársai ezért megjegyzéseket tehetnek rá.

Food shaming: az étkezés miatti megszégyenítés

A food shaming rendszerint már gyerekkorban elkezdődik, és bár meg kell tanulnunk, hogy egészségesen étkezzünk, és ne vigyük túlzásba az ételfogyasztást, van egy pont, ahol ez átfordul. Ekkor alakul ki az, hogy az ember szégyenként éli meg, hogy eszik, sőt, azt is, hogy – egyes vélekedések szerint – túl hamar éhes lesz.

A food shamingről, azaz az ételszégyenítésről 2023-ban készítettek egy felmérést az Egyesült Államokban, amibe 2003 fogyasztót, 250 dietetikust és 251 fitneszszakembert vontak be. Mint kiderült, tízből négy fogyasztó számolt be arról, hogy szégyenítették már meg amiatt, hogy evett. Erre jellemzően két válasz érkezik: vagy radikális nemevésbe kezdenek, vagy elengednek mindent, és a szobájuk magányában eszik azt, ami jólesik – sőt, annál jóval többet. Az eredmények alapján a felmérésben szereplő dietetikusok próbálják megérteni a fogyasztók akadályait az egészséges táplálkozásban, és támogatni őket a helyes étkezésben ahelyett, hogy leszúrnák őket, ha ,,rosszat” esznek.

A food shaming egyfajta megszégyenítés, mégpedig az evés miatt
Fotó: bymuratdeniz / Getty Images Hungary

Food shaming a mindennapokban

A food shaming azonban nemcsak diéta esetén gyakori jelenség, hanem a hétköznapokban is. Ha mi jóízűen esszük a pacalt, amit a társaságunkban fintorogva fogad valaki, vagy büdösnek véli azt, amit mi a világ legjobb ételének tartunk, általában mi érezzük magunkat kínosan. Előfordulhat az is, hogy olyasmi miatt kapjuk a kritikát, mert az illető – vélt vagy valós okoknál fogva – nem tartja egészségesnek, amit eszünk.

A jelenség oka elsősorban az, hogy ahányan vagyunk, annyi kép él bennünk arról, hogy melyik étel a rossz, és melyik a jó. Paul Rozin, a Pennsylvaniai Egyetem professzora szerint ugyanis mindig a saját értékrendünk alapján választjuk meg, hogy mit eszünk, és ezt hajlamosak vagyunk másoktól is elvárni, holott nehéz egyetemesen megállapítani, hogy melyik étel rossz vagy éppen jó.

Persze vannak alapvetések, hogy a paradicsom egészségesebb, mint a tejcsokoládé, ez mégsem feltétlenül elég indok arra, hogy a másikat kellemetlen helyzetbe hozzuk amiatt, mert az utóbbit fogyasztja. Természetesen, ha szülőként szeretnénk a gyermekünket megfelelő irányba terelni, fontos, hogy tudja, hol a határ az édességevés, nassolás terén, de ügyelnünk kell arra, hogy ne szégyenként és titkolni való dologként élje meg azt, hogy olyat eszik vagy akár iszik, amit szeret.

Sokan egész életük során rosszul érzik magukat, amikor jóízűen esznek
Fotó: South_agency / Getty Images Hungary

Mit tegyünk, ha megszégyenítenek?

Mint a megszégyenítés minden formája, a food shaming sem esik jól, sőt! Hiszen a legalapabb, ösztönös tevékenységért, az étkezésért kapunk megjegyzéseket. El kell döntenünk, hogy figyelembe vesszük-e a hallottakat, netán elgondolkozunk, hogy van-e igazságtartalma a kritikának. Amennyiben úgy látjuk, hogy valójában ok nélküli a megszégyenítésünk, akkor is nekünk kell változtatni, hiszen meg kell szüntetnünk azt az érzést, hogy egy adott étel szégyenérzetet váltson ki belőlünk. Erre azért van szükség, mert ha elhisszük, hogy rossz az, amit (t)eszünk, egy életen át rossz vagy épp gyenge embernek fogjuk érezni magunkat. Amennyiben úgy érezzük vagy tudjuk, hogy az egészségünk szempontjából fontos lenne odafigyelni arra, hogy mit fogyasztunk, érdemes megtalálni az arany középutat, ám ezen az úton egy-egy étel fogyasztása nem köthető össze a szégyennel akkor sem, ha hibát követtünk el a fogyasztásával.

Mint bármely más hibánál, számoljunk el magunkkal, és lépjünk tovább, de ne hagyjuk, hogy az életünket az étkezés miatti szégyen határozza meg!

Vannak olyan étkezési szokások, amik miatt nem kell szégyenkeznünk, de egészségünk érdekében ajánlatosabb felhagyni velük.

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?