Ha így készítesz lekvárt, belebetegedhet a család

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Modern étrendünk egyik legkockázatosabb összetevője a cukor, amely nagyban megnöveli a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Ezt felismerve – és a szabályoknak engedve – a gyártók különféle édesítőszerek használatával igyekeznek pótolni a cukornak köszönhető ízélményt. Csakhogy van némi gond ezekkel a fránya édesítőszerekkel.

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása alapján nem könnyű Európában engedélyeztetni egy édesítőszert. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) rostáján könnyen fenn lehet akadni. Ennek ellenére a kontinensünkön forgalomba került édesítők kapcsán is merültek fel aggályok, mert több megbetegedéssel, köztük szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek kialakulásával hozták őket összefüggésbe. Az édesítőszerekkel foglalkozó tanulmányok viszont sokszor ellentmondásos eredményeket közölnek, így jelenleg nincs olyan vizsgálat, ami teljes körűen bizonyítaná ezeknek a szereknek az ártalmasságát.

Édesítőszerek: kockázatosak, de nem teljesen bizonyított rákkeltő hatásuk

Mindennapi használatban lévő mesterséges édesítőszereinket leginkább a rák kialakulásával hozzák összefüggésbe.

Az üzletek polcai roskadoznak a különféle édesítőkkel ízesített üdítőkkel, pedig rendszeres fogyasztásuk nagy egészségügyi kockázattal jár
Fotó: LoraLiu / Getty Images Hungary

Egy 2023-as összefoglaló közlemény szerint az édesítőszerek és daganatos megbetegedések közötti összefüggéseket kutató vizsgálatok között 11 nem talált kapcsolatot a rák kialakulása és a szerek használata között, 6 tanulmány emelkedett kockázatot, és mindössze 1 tanulmány mutatott komoly összefüggést a daganatos betegségek és az édesítőszerek között, ez utóbbi esetben is csak meghatározott csoportok, például a cukorbetegek esetében mutatott ki érintettséget.

Ezeket a kockázatokat mutatták ki a mesterséges édesítők vizsgálatakor

Egy 2012-ben közölt tanulmány kimutatta, hogy nagyobb például a leukémia kialakulásának kockázata azok körében, akik hetente legalább egy adag diétás üdítőitalt fogyasztanak. De vizsgálták a régóta gyanús aszpartámot is: ezt az édesítőszert főként alkoholmentes italokban, lekvárokban, dzsemekben, desszertekben találhatjuk meg. A tanulmány szerint fogyasztása hozzájárulhat a non-Hodgin-limfóma (a nyirokrendszer rosszindulatú daganata), a mielóma multiplex (csontvelőt támadó daganatos betegség) kialakulásához.

Ezzel szemben egy 2014-es kutatás csak részben erősítette meg a korábbi, édesítőszerek és daganatok kialakulását vizsgáló tanulmányok eredményét. Azonban ezúttal is kimutatták, hogy az aszpartám közepes mértékű fogyasztása nagyobb kockázatot jelent a rák kialakulása szempontjából.

A mesterséges édesítőszerek használata hozzájárulhat a máj rosszindulatú daganatainak kialakulásához, mint az kiderült egy másik tanulmányból, ami a diétás üdítőket fogyasztók és az ilyen italokat kerülők vetette össze. Fontos viszont kiemelni, hogy a kockázat a cukorbetegséggel élő emberek körében nagyobb. Megint más felmérések az elhízáshoz nem kapcsolódó daganatos betegségek, mint például a hasnyálmirigy-, emlő-, méhtest-, vese-, petefészek-, máj-, illetve a pajzsmirigydaganat, mielóma multiplex és a meningiomák esetében fedeztek fel összefüggést a mesterséges édesítőszerek fogyasztásával. Pár évvel később, 2019-ben a prosztatarák kockázatának növekedését fedezték fel azok körében, akik aszpartám vagy acesulfam K típusú édesítőkkel ízesített termékeket fogyasztottak.

Az NNGYK közleménye viszont kiemeli, hogy a kutatási eredmények sokszor ellentmondásosak, a daganattípusok és mesterséges édesítőszerek közötti kapcsolódás jellemzően alacsony szintű. Azok a tanulmányok, amelyek a kutatások eredményeit összehasonlítják és összesítik, jellemzően arra az eredményre jutnak, hogy a mesterséges édesítők nem rendelkeznek egyértelműen sejtmutációt okozó vagy rákkeltő hatással.

Nem csak a daganatok miatt kockázatosak az édesítőszerek

Azt is kijelenthetjük viszont, hogy ezeknek a szereknek a fogyasztása a legkevésbé sem járul hozzá egészséges életmódunkhoz. A fentiekben kizárólag a daganatos megbetegedéseket vizsgáltuk, de az édesítők használata más egészségügyi problémákat is okozhat. A WHO 2022-es jelentése kimutatta, hogy a mesterséges édesítők emelik a koleszterinszintet, növelik a magas vérnyomás kockázatát, sőt növelik a szív- és érrendszeri problémák, például a stroke kockázatát is. Ráadásul ezek az eredmények már metaelemzések alapján születtek, amelyek több kutatást foglalnak össze.

Van azonban még egy figyelemre méltó tanulmány, ami 2014-ben jelent meg a Nature magazinban, az egyik vezető tudományos szaklapban. Ebben a kutatásban kiemelik, hogy a mesterséges édesítők növelik a glükózintolerancia kockázatát mind az egerekkel, mind az emberekkel végzett kísérletek esetében. Ez annak köszönhető, hogy ezek a mesterséges szerek megváltoztatják a bélrendszerünkben lévő baktériumok mennyiségét, ami által a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását okozhatják. Tehát elmondható, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása éppen ellentétes hatást vált ki szervezetünkben, mint amiért eredetileg fogyasztani kívántuk őket. Lekvár készítésénél talán jobb, ha a mesterséges édesítők helyett valami régi módszert választunk.

Érdekel, hogy az aszpartámon kívül milyen adalékanyagok okozhatnak rákot egyes kutatások szerint? Olvass minket tovább!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.