Ha így készítesz lekvárt, belebetegedhet a család

Olvasási idő kb. 3 perc

Modern étrendünk egyik legkockázatosabb összetevője a cukor, amely nagyban megnöveli a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Ezt felismerve – és a szabályoknak engedve – a gyártók különféle édesítőszerek használatával igyekeznek pótolni a cukornak köszönhető ízélményt. Csakhogy van némi gond ezekkel a fránya édesítőszerekkel.

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása alapján nem könnyű Európában engedélyeztetni egy édesítőszert. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) rostáján könnyen fenn lehet akadni. Ennek ellenére a kontinensünkön forgalomba került édesítők kapcsán is merültek fel aggályok, mert több megbetegedéssel, köztük szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek kialakulásával hozták őket összefüggésbe. Az édesítőszerekkel foglalkozó tanulmányok viszont sokszor ellentmondásos eredményeket közölnek, így jelenleg nincs olyan vizsgálat, ami teljes körűen bizonyítaná ezeknek a szereknek az ártalmasságát.

Édesítőszerek: kockázatosak, de nem teljesen bizonyított rákkeltő hatásuk

Mindennapi használatban lévő mesterséges édesítőszereinket leginkább a rák kialakulásával hozzák összefüggésbe.

Az üzletek polcai roskadoznak a különféle édesítőkkel ízesített üdítőkkel, pedig rendszeres fogyasztásuk nagy egészségügyi kockázattal jár
Fotó: LoraLiu / Getty Images Hungary

Egy 2023-as összefoglaló közlemény szerint az édesítőszerek és daganatos megbetegedések közötti összefüggéseket kutató vizsgálatok között 11 nem talált kapcsolatot a rák kialakulása és a szerek használata között, 6 tanulmány emelkedett kockázatot, és mindössze 1 tanulmány mutatott komoly összefüggést a daganatos betegségek és az édesítőszerek között, ez utóbbi esetben is csak meghatározott csoportok, például a cukorbetegek esetében mutatott ki érintettséget.

Ezeket a kockázatokat mutatták ki a mesterséges édesítők vizsgálatakor

Egy 2012-ben közölt tanulmány kimutatta, hogy nagyobb például a leukémia kialakulásának kockázata azok körében, akik hetente legalább egy adag diétás üdítőitalt fogyasztanak. De vizsgálták a régóta gyanús aszpartámot is: ezt az édesítőszert főként alkoholmentes italokban, lekvárokban, dzsemekben, desszertekben találhatjuk meg. A tanulmány szerint fogyasztása hozzájárulhat a non-Hodgin-limfóma (a nyirokrendszer rosszindulatú daganata), a mielóma multiplex (csontvelőt támadó daganatos betegség) kialakulásához.

Ezzel szemben egy 2014-es kutatás csak részben erősítette meg a korábbi, édesítőszerek és daganatok kialakulását vizsgáló tanulmányok eredményét. Azonban ezúttal is kimutatták, hogy az aszpartám közepes mértékű fogyasztása nagyobb kockázatot jelent a rák kialakulása szempontjából.

A mesterséges édesítőszerek használata hozzájárulhat a máj rosszindulatú daganatainak kialakulásához, mint az kiderült egy másik tanulmányból, ami a diétás üdítőket fogyasztók és az ilyen italokat kerülők vetette össze. Fontos viszont kiemelni, hogy a kockázat a cukorbetegséggel élő emberek körében nagyobb. Megint más felmérések az elhízáshoz nem kapcsolódó daganatos betegségek, mint például a hasnyálmirigy-, emlő-, méhtest-, vese-, petefészek-, máj-, illetve a pajzsmirigydaganat, mielóma multiplex és a meningiomák esetében fedeztek fel összefüggést a mesterséges édesítőszerek fogyasztásával. Pár évvel később, 2019-ben a prosztatarák kockázatának növekedését fedezték fel azok körében, akik aszpartám vagy acesulfam K típusú édesítőkkel ízesített termékeket fogyasztottak.

Az NNGYK közleménye viszont kiemeli, hogy a kutatási eredmények sokszor ellentmondásosak, a daganattípusok és mesterséges édesítőszerek közötti kapcsolódás jellemzően alacsony szintű. Azok a tanulmányok, amelyek a kutatások eredményeit összehasonlítják és összesítik, jellemzően arra az eredményre jutnak, hogy a mesterséges édesítők nem rendelkeznek egyértelműen sejtmutációt okozó vagy rákkeltő hatással.

Nem csak a daganatok miatt kockázatosak az édesítőszerek

Azt is kijelenthetjük viszont, hogy ezeknek a szereknek a fogyasztása a legkevésbé sem járul hozzá egészséges életmódunkhoz. A fentiekben kizárólag a daganatos megbetegedéseket vizsgáltuk, de az édesítők használata más egészségügyi problémákat is okozhat. A WHO 2022-es jelentése kimutatta, hogy a mesterséges édesítők emelik a koleszterinszintet, növelik a magas vérnyomás kockázatát, sőt növelik a szív- és érrendszeri problémák, például a stroke kockázatát is. Ráadásul ezek az eredmények már metaelemzések alapján születtek, amelyek több kutatást foglalnak össze.

Van azonban még egy figyelemre méltó tanulmány, ami 2014-ben jelent meg a Nature magazinban, az egyik vezető tudományos szaklapban. Ebben a kutatásban kiemelik, hogy a mesterséges édesítők növelik a glükózintolerancia kockázatát mind az egerekkel, mind az emberekkel végzett kísérletek esetében. Ez annak köszönhető, hogy ezek a mesterséges szerek megváltoztatják a bélrendszerünkben lévő baktériumok mennyiségét, ami által a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását okozhatják. Tehát elmondható, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása éppen ellentétes hatást vált ki szervezetünkben, mint amiért eredetileg fogyasztani kívántuk őket. Lekvár készítésénél talán jobb, ha a mesterséges édesítők helyett valami régi módszert választunk.

Érdekel, hogy az aszpartámon kívül milyen adalékanyagok okozhatnak rákot egyes kutatások szerint? Olvass minket tovább!

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.