Húszévnyi kutatás alapján megvan, milyen étrend jelentheti a hosszú élet titkát: nemcsak az számít, mit eszel, de az is, mikor és hogyan.
Az nem meglepő, hogy komoly szerepet játszik életünk hosszában az, hogy milyen táplálkozási szokásokat követünk. Azt kívülről fújja mindenki, hogy fontos a sok rost, a vitaminok természetes formában történő bevitele, a teljes kiőrlésű gabonafajták fogyasztása és a hús, kiváltképp a vörös húsok háttérbe szorítása. Ez azonban nagyon általánosnak tűnő szempontrendszer:
egy szakértő most néhány egyszerű pontban foglalta össze, hogyan eheted magad igazán hosszú életű és egészséges időssé.
Kék zónákra figyel a világ
Dan Buettner az úgynevezett kék zónák lakosainak táplálkozással kapcsolatos szokásait kutatta. Kék zónának azokat a földrajzi területeket nevezzük, amelyekre jellemző, hogy lakosaik hosszabb életet élnek, mint ami máshol a Földön jellemző, és a krónikus betegségek sem nehezítik meg olyan mértékben idős éveiket, mint más fejlett területeken.
Összesen öt ilyen területet ismerünk bolygónkon, melyeknek földrajzi jellemzői nagyban eltérnek, mégis a fent említettek összekötik őket:
- Szardínia (Olaszország)
- Okinava (Japán)
- Ikaria (Görögország)
- Nicoya-fennsík (Costa Rica)
- Loma Linda (Amerikai Egyesült Államok).
Ezek mellett létezhetnek még olyan, a civilizáció számára jelenleg talán elérhetetlen területek, amelyek hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, de a mostani kutatások a fenti öt területre vonatkoznak.
Így étkezz, hogy soká élhess
A kék zónákban meglepően sokan érik meg kilencvenedik vagy akár századik születésnapjukat, ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy
ezért nem a genetikát tehetjük meg fő felelősnek.
A génállomány mindössze 20-30 százalékban befolyásolja a kék zónák lakosainak életkorát – fontosabbak a környezeti tényezők, köztük pedig kiemelten az étkezési szokások.
Buettner a következő három pontban foglalta össze, hogyan érdemes követni a kék zónák lakosait:
10-12 órás időablakon belüli étkezés – ha belegondolsz, ez nem is szab olyan szűkös kereteket. Ha hétkor reggelizel, még belefér a vacsora öt órakor abban az esetben is, ha a szűkebb, tízórás keretet tartod be.
A hosszú élet szakértőjeként is emlegetett Buettner ugyanakkor a maga részéről 8 órás ablakot alkalmaz, és beéri két étkezéssel: az első délelőtt 11-kor, a másodikat este 19 órakor fogyasztja.
Bab rendszeres fogyasztása – a kutató azt az érdekes tényt figyelte meg, mely szerint azok, akik napi szinten fogyasztanak babot, nem kevesebb, mint négy évvel élnek hosszabban, mint azok, akik nem tesznek így. Ő mindkét étkezésébe betervezi a babfogyasztást.
A húsfogyasztás minimalizálása – a szakértő 98 százalékban növényi eredetű élelmiszereket visz be szervezetébe, akárcsak a kék zónákban élők. Ők átlagosan tizedannyi húst esznek, mint például az amerikaiak.
A szakértő egyébként nagyon gyakran eszik házon kívül: ezzel kapcsolatban elismeri, hogy nem a kék zónákban élők szokásaival egybeeső rutin, viszont számára nagyon fontos. Ilyenkor is igyekszik ugyanakkor növényi élelmiszereket választani, ezért étkezik például gyakran indiai éttermekben.
Nem csak az étkezés a hosszú élet titka
Egyéb kutatások további követendő példákat mutatnak a kék zónákban élők szokásaival kapcsolatosan. Ha arra vagy kíváncsi, mivel töltsd fel a hűtőd és a kamrád annak érdekében, hogy te is úgy ehess, ahogyan ők teszik, a következőket szerezd be: zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű alapanyagból készült élelmiszerek, valamint magvak.
Lényeges az is, mennyit eszel:
az igazán hosszú életet élők sokkal kevesebb kalóriát visznek be a szervezetükbe, mint az átlagember.
Az Okinava szigetén élők a 80 százalékos szabályt követik, azaz nem addig esznek, amíg teljesen jóllakottnak érzik magukat, hanem akkor fejezik be az étkezést, amikor 80 százalékban verték el éhüket.
Az alkoholfogyasztást is mérsékelten űzik ezek az emberek, a görög és szicíliai lakosok esetében ez napi maximum két pohár vörösbort jelent, amely antioxidánsokban gazdag ital. Nagyon nem mindegy, milyen jellegű a bevitt alkohol.
A hosszú életű embereknél megfigyelték azt is, hogy a testmozgás tulajdonképpen mindenapjaik része, legyen szó kertészkedésről, sétáról vagy a háztartáson belüli munkák végzéséről.
Nem edzőterembe járnak tehát ezek az emberek annak érdekében, hogy fittek legyenek, hanem autó helyett gyalogolnak, maguk takarítják otthonukat, főzik ételeiket, és összességében véve aktív életmódod folytatnak a mindennapokban.
Ugyanígy kiemelendő az, hogy a megfelelő mennyiségű alvás is hozzájárulhat akár 100 éven át tartó életükhöz. A kék zónák lakosaira jellemző, hogy tartanak egy rövid délutáni sziesztát – ez maximum harminc percben számít egészségesnek mai ismereteink szerint. A legfrissebb kutatások 7 órányi éjszakai pihenést tartanak ideális mennyiségnek.
A lenti tényezők is hozzájárulhatnak még a hosszú élethez
Nehezebben megfogható, hogy pontosan milyen mértékben befolyásolja az élethosszt, mégis, a kék zónák lakosait még a következők is jellemzik:
- általában vallásosak,
- vannak életcéljaik,
- többgenerációs háztartásokban élnek,
- és családon kívüli, egészséges kapcsolatokat is ápolnak.
Ha az is érdekel, egy 111 éves asszony hogyan fogalmazott a hosszú élet titkával kapcsolatosan, ajánljuk ezt a cikkünket !
