Kínoz a téli fáradtság? Ez a zöldség lesz a megoldás

Olvasási idő kb. 3 perc

A növény gyökeréből készült port már szinte mindenhol megvehetjük, de hogy mit is tegyünk vele, és mire jó, azt kevesek tudják.

Az Andok lankáin vadon termő zöldfélét a perui orvoslás évezredek óta használja. A változatos színekben pompázó gumók aminosavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban egyaránt gazdagok, élénkítő és erősítő hatásuk miatt szeretik leginkább.

Dél-Amerika hegyei számtalan olyan, európai szemmel különleges növényt adnak a világnak, melyek gyógyírként szolgálhatnak különféle megbetegedésekre. Az egykor virágzó indián kultúra népi gyógyászatának fontos eleme volt a macagyökér, a Lepidium meyenii. 

Manapság leginkább por alakban fogyasztjuk a macát
Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary

Stresszcsökkentő gumó a föld alatt

Távolról leginkább a fokhagymára hasonlít, mind színe, mind formája hasonló ahhoz, ahogy a gerezdek összekapcsolódnak, a maca azonban egy egységes felszínű kis gumó, melyet leginkább szárítva és porrá őrölve fogyasztanak. Eredetileg a perui indiánok csodaszere volt. A káposztafélék családjába tartozó, perui zsázsának is nevezett gumós termés Bolívia és Peru területén őshonos. 

A növény az elmúlt évek során világhírnévre tett szert mint hatásos szuperélelmiszer, nem véletlenül.

Történelmi források szerint a maca gyökerének főtt verzióját már az ókorban előszeretettel használták az inka harcosok, csatába indulás előtt ezzel turbózták fel erőnlétüket. Állítólag nemcsak a fizikai erőre, de a férfiasságra is hatással volt, és megesett, hogy egy-egy csatát követően, mire visszatért a győztes had, az asszonyoknak el kellett bújniuk, olyannyira magas maradt a törzs férfiúinak libidója, hogy testi épségüket féltették. A macát azonban manapság nem potencianövelő tulajdonságai miatt fogyasztják világszerte, hanem egyéb egészségügyi előnyei okán – az alábbiak, ellentétben a libidónövelő funkcióval, tudományosan is bizonyítottak. 

Az inkák csodaszerét a népi orvoslás is sikerrel alkalmazza évezredek óta
Fotó: Gaston Brito / Getty Images Hungary

A maca kiemelkedő szerepet játszott az inkák kereskedelmében és a mindennapjaikban. Olyannyira nagy értéket képviselt a gyarmatosítás előtti dél-amerikai történelem során, hogy egyes korszakokban a használatát is korlátozták, az aktuálisan a politikai hatalmon lévő család rendelkezhetett a törzsek macakészletével. Aki nem volt a család tagja, legfeljebb érdemeinek köszönhetően fogyaszthatott néha belőle. A maca ugyanis fizetőeszközként is szolgált a cserekereskedelemben, ára az aranyénál is többet ért. Gabonát, húsokat, egyéb növényeket vásároltak macáért. 

Csodagumó

A Lepidium meyenii lágy szárú, kétnyári növény, mely kifejezetten jól érzi magát a magaslati levegőben. A dél-amerikai hegységek ég felé törő szikláin találkozhatunk vele, 3500–4500 méterrel a tengerszint felett. Bírja a hőséget és a fagyot, a szél és a köves talaj sem gátolja növekedését. Vastag, lágy szára gumószerű gyökerekben ér véget a felszín alatt, erőteljes megjelenése alapján nem is gondolnánk, hogy a zsázsafélék nemzetségének tagja. A-, B1-, B2-, B3-, C- és D-vitaminban, antioxidánsokban és ásványi anyagokban is gazdag, kálium, cink, réz, vas, nátrium és kalciumtartalma is jelentős. 

Magas tápértékének köszönhetően a szegényebb, alultáplált gyermekekkel teli, alacsonyabban fekvő andoki területeken, ahol nem teremtek olyan változatos és bőséges élelmiszerek, igazi kincs volt akár a mindennapi táplálkozást, akár a bevitt energiamennyiség növelését tekintve, ugyanis a maca immunizáló hatással is bír, helyreállítja a legyengült immunrendszert.

A gyökérgumó, hasonlóan a rizshez, a búzához vagy a kukoricához, magas tápértékű, színe a feketétől a vörösön és a lilán át egészen a fehérebb árnyalatokig igazán változatos megjelenést kölcsönöz neki, de levele is fogyasztható, a helyiek salátaként eszik. Perui ginszengként is ismert.gyökereket a tisztítást követően sós vízben főzik puhára, szárított változatát porrá őrölve pudingot készítenek belőle, mely mazamorra néven terjedt el a térséget meghódító spanyolok körében. 

Erősíti az immunrendszert és elmulasztja a fáradtságot

A növény az elmúlt évek során világhírnévre tett szert mint hatásos szuperélelmiszer, nem véletlenül. A macagyökér szénhidrátokat, fehérjéket, lipideket és rostokat, valamint kalciumot, káliumot, magnéziumot és vasat is nagy mennyiségben tartalmaz. A tradicionális perui népi gyógyászatban a növény gumójának gyökeréből készített főzetet menstruációs problémák és fájdalmak csökkentésére, vérszegénység ellen használták, a menopauzatünetek és a gyomorbajok ellenszerének tartották.

Tápláló gyökérzete több ezer méter magasan nő a sziklák között
Fotó: taka-omi / Getty Images Hungary

A maca segítségével kezelték a tuberkulózisban szenvedőket, ugyanis enyhítette a tüdőbetegséggel együtt járó tüneteket, és segített a regenerálódásban is. Hatásos a memóriazavarok ellen, frissíti az elmét, gyors gondolkodásra sarkall – tartották róla

Az 1960-as években nemzetközileg is ismertté váltak jótékony hatásai a számtalan vizsgálatnak köszönhetően, melyekkel a népi gyógyászatban betöltött, évezredes szerepét igyekeztek – sikerrel – alátámasztani. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?