Ha ezeket a dalokat hallgatod, nem fáj annyira még a fejed sem

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kétségtelen, hogy a zene képes lehet megnyugtatni a fájó és zaklatott lelkünket. Egy új kutatás azonban azt is bizonyította, hogy bizonyos típusú zene segíthet abban is, hogy csökkentse a fizikai fájdalmat.

Amikor Adele keserédes balladája, a Someone like you a 2011-ben megjelent kislemezén debütált, millióknak nyújtott lelki vigaszt világszerte. A dal több mint egy évtizeddel később továbbra is az egyik legnépszerűbb a zenerajongók körében. Nem véletlenül, hiszen a hozzá hasonló művészek értenek ahhoz, hogyan szólaltassák meg a szív húrjait érzelmes dallamokkal, amelyek képesek kezelni a szívfájdalom és a veszteség miatt érzett gyötrődést is.

Ezek a dalok csökkentették a fájdalmat

Egy nemrég közzétett új tanulmány szerint kedvenc dalaink hallgatása csökkentheti a fájdalomérzetünket. A leghatékonyabb fájdalomcsillapítóknak pedig a keserédes és érzelmes emlékeket felelevenítő, szomorú dalokat találták.

Adele egyik dala világszerte millióknak nyújtott vigaszt a lelki fájdalmakra
Fotó: Kevin Winter / Getty Images Hungary

Mindemellett a kutatók azt is kiderítették, hogy bár a gyógyszerek szerepét nem veszi át, de a zene segíthet csökkenteni akár a fejfájást is, ráadásul a zenehallgatásnak a pirulákkal ellentétben nincs semmilyen mellékhatása vagy kockázata. 

A kutatás végző orvosok 63 felnőttet kértek meg arra, hogy hozzák magukkal két kedvenc dalukat; az egyetlen kikötésük az volt, hogy a dalok hosszabbak legyenek három perc 20 másodpercnél. Fontos volt továbbá, hogy az egyik zeneszám egy régóta kedvelt dal legyen, a másik pedig egy olyan, amit egy lakatlan szigetre is magukkal vinnének. A vizsgálatban részt vevőknek továbbá meg kellett hallgatniuk hét pihentető, de általuk korábban nem ismert zeneszámot, és választaniuk is kellett egy számukra tetsző dalt közülük.

A zene fájdalomcsillapító hatása most már bizonyított tény
Fotó: Jamie Grill / Getty Images Hungary

Minden résztvevő egy 7 perces blokkban hallgatta a zenét, miközben egy monitor képernyőjét kellett nézniük. Ez idő alatt megszólalt a két kedvenc zenéjük, a hétből az egyik pihentető hangszeres dal, illetve a három zene alapján készült egyveleg. Az egyik 7 perces blokkban a résztvevők csendben ültek, miközben a kutatók egy forró tárgyat rögzítettek a bal alkarjuk belső oldalára, ami ahhoz hasonló érzést váltott ki, mintha egy forró teáscsésze okozott volna fájdalmat.

Mindeközben az emberek arról számoltak be, hogy kevesebb fájdalmat éreztek akkor, amikor a kedvenc daluk hallgathatták, mint akkor, amikor az ismeretlen, pihentető dal szólt, vagy csak csendben ültek.

A dalok keveredéséből született dallamok sem csökkentették a fájdalmat, ami a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy a zene sokkal több annál, mint egy elterelő hadművelet, ami eltéríti a figyelmet egy kellemetlen élményről.

A kutatók azt találták, hogy azok, akik keserédes és megindító dalokat hallgattak, kevesebb fájdalmat éreztek, mint amikor megnyugtató vagy vidám témájú dalokat hallgattak. A szakemberek szerint az eredmény mindenképpen figyelemre méltó, és magyarázatot ad arra, hogy miért hallgatunk ösztönösen keserédes, melankolikus vagy éppen spirituális zenét.

Jó, ha egy daltól kiráz bennünket a hideg

Azok az emberek, akik lehangoló, édes-bús dalokat hallgattak, többször számoltak be hidegrázásról, borzongató izgalomról, amit a kellemes zene hallgatása okozott a bőrükön. Ezt az érzést a kísérlet során tapasztalt égető fájdalom által kiváltott kellemetlenségnél jóval enyhébbnek tapasztalták. 

Az agyunk ráhangolódik a zenére, hogy kiszűrje a fájdalom által küldött üzeneteket
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

Bár a kutatás erre nem terjedt ki, a szakemberek úgy vélik, hogy a zene által okozott hidegrázás lehet a fájdalomcsillapító hatás oka. A szakemberek azt feltételezik, hogy annak elkerülése érdekében, hogy az agyat túlterheljék a bennünket körülvevő ingerek, az agy kiszűri azokat, amelyeket feleslegesnek vagy irrelevánsnak tart. 

Ebben az esetben előfordulhat, hogy az agy ráhangolódik a zenére, és kiszűri a bejövő fájdalom „üzeneteit”. Ilyenkor megeshet, hogy bár testünk érzi a fájdalmat, elménkhez nem jut el a fájdalom érzékelése.

A test azon képessége, hogy felvegye az érzelmeket és érzéseket, segít felmérni, mennyire fontos a fájdalom abban a pillanatban. A kutatók képalkotó vizsgálattal megfigyelték, hogy a zene megváltoztatja az agyban lévő összekapcsolódásokat több olyan agyi régióban, amelyek részt vesznek a fájdalom, az emlékek és a szubjektív érzelmi állapotok feldolgozásában.

Amikor az emberek olyan zenét hallgatnak, amit élveznek, a mérések szerint ez 10 százalékkal csökkentheti a fájdalomérzetüket, ám ez a viselkedés bizonyos esetekben nem elég fájdalomcsillapító ahhoz, hogy elkerüljük a gyógyszeres kezelést vagy az orvosi vizsgálatot.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.