Ettől lesz egy élelmiszer egészségtelen: nehezebb megállapítani, mint hinnéd

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása nem csak az összetevőkön múlik. Számít az is, mit mivel, hogyan és milyen gyakran eszünk.

Az egészséges táplálkozás ma már olyan alapvető érték, mely mindenki számára egyértelmű. A betegségek gyógyítására az orvosi rendszer egyre kevésbé alkalmas, a hosszúra nőtt várólistákra nem túl szerencsés felkerülni, nemcsak azért, mert betegnek lenni rossz, de nem tudhatjuk, mikor kerül ránk a sor, ha orvosi vizsgálatokról van szó. 

Mennyivel egyszerűbb lenne meg sem betegedni, mint orvosról orvosra járni a gyógyulást remélve. Táplálkozásunk, mindennapi étkezési kultúránk kifejezetten hatékony eszköz lehet az egészségmegőrzésre. Nem véletlen, hogy egyre fontosabb tudományággá válik az élelmiszerek vizsgálata, a régi népi orvoslás eredményeinek tudományos alátámasztása. Hiszen enni mindenkinek kell, csak a miként a nem mindegy. 

Sok mindenről hisszük, egészséges – de vajon valóban így van?
Fotó: SimplyCreativePhotography / Getty Images Hungary

Az vagy, amit megeszel

Vérünkké válik minden egyes falat – szinte szó szerint, hiszen a vér az, ami a vitaminokat, tápanyagokat, nyomelemeket eljuttatja testünk minden apró sejtjéhez. S ugyanígy a számára felesleges összetevőket is elszállítja. De hogyan állapíthatjuk meg egy ételről, hogy vajon szükséges-e számunkra, vagy inkább bele se kóstoljunk?

Tanja Kongerslev Thorning, a Koppenhágai Egyetem Táplálkozástudományi Tanszékének kutatója szerint alapvetően nem az egyes élelmiszerek, hanem azok együttes fogyasztása határozza meg, vajon egészséges-e, amit eszünk. A dietetikus szakember szerint csakis kontextusban vizsgálható az egyes élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása

Az élelmiszert egészében kell értékelni, sőt együtt azokkal az ételekkel, amiket vele együtt fogyasztunk el – foglalja össze legutóbbi kutatásának eredményeit. Régóta kutatják ugyanis, vajon miért hat egyes emberekre jobban az ételek vitamintartalma, miért van az, hogy némely esetben elegendő az életmódváltás a gyógyuláshoz, másoknál pedig szinte nem is okoz állapotbeli javulást, ha elkezd egészségesnek mondott élelmiszereket fogyasztani. Ezen gondolatmeneten haladva alkotta meg a dán kutató az élelmiszermátrix fogalmát.

Egy étel összetétele olyan módon módosíthatja egyedi összetevőinek hatását, ami miatt az összhatás nem lesz megjósolható az egyes tápanyagok egyedi hatására alapozva.

Vagyis az összetevők interakciója – és a vele együtt elfogyasztott többi élelmiszer – határozza meg, hogy az ételnek összességében milyen hatása lesz az egészségre.

A kutató a tejtermékek hatásait hozza példaként az élelmiszermátrixra. A zsíros sajtok a hazai étkezési kultúra részei, hacsak nem él valaki vegán szemlélet szerint, vagy nem allergiás a tejfehérjére. Számtalan fogás összetevőiként, de akár önmagukban is szinte napi rendszerességgel fogyasztjuk őket. S míg a sajt telített zsírtartalma alapján várható lenne, hogy nagyban megemeli a vér koleszterinszintjét, a gyakorlatban ez egyáltalán nem így van.

Hiába magas a zsírtartalma, a rágás miatt egészen másképp hasznosul szervezetünkben a mandula, mint hittük volna
Fotó: jayk7 / Getty Images Hungary

Hasonló a helyzet a szintén esszenciális zsírsavakban bővelkedő mandulával, ami – ha önmagában a zsírtartalmát tekintjük, sokkal nagyobb hatást kellene, hogy gyakoroljon a koleszterinszintre. Textúrája miatt azonban – hiszen sokszor és aprólékosan meg kell rágni –, a zsírok sokkal lassabban kerülnek a szervezetbe. A kutatásban részt vevők szerint bizonyos ételek egészségesebbek lehetnek, mint eddig gondoltuk, mások pedig épp ellenkezőleg, ártalmasabbak, mint azt képzelnénk, ha kizárólag beltartalmukat tekintve gondolunk rájuk. 

Egészséges vagy egészségtelen: nem látszik előre

A tápanyagok és azok egészségügyi állapotunkra gyakorolt hatása nem egyértelműen összefüggő, nem redukálható alkotóelemekre.

Idézőjel ikon

„Az élelmiszerek mind fizikailag, mind táplálkozásilag összetett szerkezetűek, amelyek befolyásolják az emésztést és a felszívódást, és kölcsönhatásokat generálhatnak az élelmiszermátrixon belül, ezáltal megváltoztatva a tápanyagok bioaktív tulajdonságait olyan módon, amely a tápértékre vonatkozó címkén szereplő információk alapján előre nem látható” – összegzik a kutatók.

A mátrixban való gondolkodás újfajta szemléletet követel meg a jövő táplálkozástudósaitól, s az emberektől is, akik az élelmiszereket – feltételezve bizonyos jótékony hatásokat – elfogyasztják. Meg kell tanulni rendszerben szemlélni mindazt, amit eszünk, ahogy korábban a gyógyszerek kölcsönhatásait vizsgálva tették a gyógyszerészek, hiszen csak akkor válik biztossá, hogy az, amit eszünk, valóban úgy válik-e a részünkké, ahogy szeretnénk.

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?