Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha olyan szerencsés vagy, hogy reggel valaki elkészíti a kávédat, akkor bizonyára ismerős a helyzet, hogy már a kávé illatától is felébredsz. Nem véletlenül.
Naponta 2 milliárd csészényit fogyasztunk el szerte a világon az egyik legnépszerűbb italból, a kávéból. Többségünk számára a reggeli ébredezés összekapcsolódik egy jó feketével, mert úgy érezzük, hogy enélkül nem kezdhetnénk frissen és üdén az előttünk álló napot. Valójában hogyan hat a kávé a szervezetünkre? Mi történik a testünkben, amikor reggel lecsúszik egy dupla eszpresszó?
Milyen gyorsan hat a kávé?
A kávé hatása már azelőtt jelentkezik, hogy akár egy kortyot is innánk belőle – állítja egy 2019-es tanulmány: a kávé illatának pusztán belélegzése javíthatja a memóriát, és éberebbnek érezzük magunkat tőle. Egy másik, 2018-ban készült tanulmány pedig megállapította, hogy a kutatásban részt vevő alanyok jobban teljesítettek az analitikus érvelésteszteken, miután egy kis feketét is fogyasztottak. Ennek ellenére a tanulmány kutatói azt sugallták, hogy mindez nagy valószínűséggel a placebohatásnak köszönhető, és ez az oka annak, hogy a kávé hatása rögtön jelentkezik. Egy jóval korábbi, 2008-as tanulmány szerint egy csésze kávé hatása csak 10 perccel az első korty lenyelése után tapasztalható, a koffein 45 perc után éri el a csúcskoncentrációját a vérben.
Hogyan ébreszt fel a kávé?
A koffein a központi idegrendszer serkentőjeként működik – éberebbé és koncentráltabbá tesz, de ingerlékenyebbé és szorongóbbá is válhatunk tőle. Mindez a szervezet adenozin receptoraihoz kapcsolható, amelyek segítenek szabályozni a szívritmust, a véráramlást és az alvás-ébrenlét ciklusait. Amikor az adenozin – a szervezetben természetesen előforduló szerves vegyület – a receptorokhoz kötődik, fiziológiai reakciókat vált ki, amelyek a sejtaktivitás csökkenéséhez vezetnek, gyakran álmosságot okozva, ami segíti az elalvást.
A koffein megtévesztheti az idegsejteket, megakadályozva, hogy az adenozin elvégezze a dolgát.
Mindez fokozott éberséget idéz elő, miközben lehetővé teszi az agy stimuláló neurotranszmittereinek (például a dopaminnak) a felszabadulását. Emiatt sok embernél hangulatjavítóként működik, de a túl sok koffein már szorongást okozhat. A szervezet egy idő után alkalmazkodik a koffein hatásaihoz, ezért az emberek nagyon eltérően reagálhatnak ugyanarra a mennyiségre.
Ekkortól már ne igyunk
Máig vita tárgyát képezi, mennyit szabad inni a kávéból egy nap, és mikor érdemes meginni az utolsó adagot, ha nem szeretnénk átpörögni az éjszakát. Ugyanakkor jó kiindulópont, hogy a koffein felezési ideje körülbelül hat óra, ami azt jelenti, hogy ha az utolsó eszpresszót 16:00-kor fogyasztjuk el, a koffein fele még este 10-kor is a szervezetben van, így még késő este is érezteti élénkítő hatását.
Osszuk be a napi mennyiséget
„Törekednünk kellene a kiegyensúlyozott kávéfogyasztásra” – mondja Nick Littlehales alvástréner. „Sok embert látok, akik a reggeli órákban, szinte egymás után, akár három kávét is megisznak. Ez azt jelenti, hogy még ebédidő előtt 1000-1500 mg koffeint visznek be a szervezetükbe. Ez nem túl észszerű módja a kávéfogyasztásnak.” A szakértő szerint sokkal célravezetőbb, hogy ha a nap folyamán úgy érezzük, elfáradtunk, és jól jönne egy kis energialöket, akkor iszunk egy finom feketét.
