Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egészen kiskorunktól életünk végéig elkísér minket ez a jelenség. Sírhatunk álmunkban a csecsemőkori fejlődés során, gyerekkorban kínozhatnak rémálmok, de még a demenciában szenvedők is felfigyelhetnek rá. Bizonyos esetekben viszont jobb konzultálni egy szakértővel.
Ha gyakran sírsz álmodban, és ez már hatással van a mindennapi életedre is, akkor azt tanácsoljuk, hogy fordulj orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez. Ők segíthetnek azonosítani a kiváltó okot, és kezelési lehetőségeket kínálhatnak az alvás és az általános közérzet javítására.
Az alábbiakban a legáltalánosabb okokat soroljuk fel, ami eredményezhet alvás közbeni sírást.
1. Az alvási szakaszok átmenetei
Amikor egy baba megszületik, időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az alvási ciklusokhoz. Az alvásnak hat szakasza van, a gyors szemmozgásos (REM) alvás az egyik közülük. Ebben a könnyű alvási szakaszban a csecsemők jellemzően több időt töltenek, mint a felnőttek. De mivel az alvási ciklusok közti átmenetekhez nincsenek hozzászokva, így gyakran ébrednek meg sírva, mert a mély alvásból a könnyű alvásba való átmenet nyugtalanító számukra.
2. Éjszakai rémület
Az éjszakai rémület okozhat olyan álmatlanságot, aminek esetében már azt sem tudjuk, mikor ébredtünk fel. Gyermekkorban ezt jellemzően többet tapasztaljuk, mint felnőttként, az éjszakai rémület (pavor nocturnus) leggyakrabban 3 és 7 éves kor között fordul elő. Becslések szerint a gyermekek 30%-a szenved tőle, és időtartamát tekintve néhány másodperctől néhány percig is tarthat.
Hogy mit művelnek ilyenkor a gyerekek? A heves forgolódástól kezdve a sikoltozáson át gyakori az alvajárás is, ezek mindegyikéhez társulhat a sírás is, alvás közben és ébredést követően is. 10 éves kor körül az éjszakai rémület gyakorisága jelentősen csökken.
3. Rémálmok
Az éjszakai rémülettől eltérően, mely mélyalvásban fordul elő, a rémálmok a REM-fázisban jelentkeznek. Nem korfüggőek, de gyermekként kicsit több ilyen élményünk van, főleg a borzongató filmek megnézése után. A rémálom mindenkit feldúl, de előfordulhatnak olyan intenzitásúak is, amiből sírva ébredünk. Ezeknek a kivédésére nincs ismert gyakorlat, mindannyiónkkal előfordulnak.
Bár a tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy az emberek miért látnak rémálmokat, úgy vélik, hogy ezek összefüggnek a nehéz érzelmek és a stressz feldolgozásával. Valószínűnek tartják, hogy lecsapódik álmainkban, hogyan kezeljük a kedvezőtlen helyzeteket és a közelgő eseményekkel kapcsolatos szorongó érzéseket.
4. Elfojtott érzelem vagy gyász
Mindenki másképp gyászol, amikor tragikus veszteség éri vagy traumatikus eseménnyel szembesül. Vannak, akik könnyen ki tudják fejezni érzelmeiket, és könnyebben kérnek segítséget is, illetve a továbblépést is gyorsabban érik el. Míg mások figyelmen kívül hagyják vagy elfojtják érzéseiket, és elzárkóznak embertársaiktól. Sokan próbálnak úgy viselkedni, mintha minden rendben lenne, napközben elfoglaltak és aktívak maradnak, így a feldolgozás éjszakára marad. Ők tapasztalhatják azt, hogy a nehéz érzelmek alvászavarok formájában törnek a felszínre.
A gyásznak nincs tankönyvi helyes megélése, mindenki maga küzd meg ezzel a nagy feladattal. Így az alvás közbeni sírás a szervezet természetes feldolgozási folyamatának egy része lehet. Egy terapeuta vagy mentálhigiénés szakember segíthet a gyász kezelésében, a tudatos megbirkózás elűzheti a gyötrő rémálmokat, hiszen a gyógyulás megtanulható.
5. Szorongás és stressz
A munkahelyi és magánéleti problémáktól kezdve, az anyagi küzdelmeken át az egészségügyi gondokig az élet tele van nehézségekkel. Az alvás támogatja az agy azon képességét, hogy érzelmi emlékeket alakítson ki, empatikus viselkedést fejlesszen, és modulálja az érzelmi reakciókészséget. Így egy-egy ilyen nehéz időszakban az agy különösen sok feladattal szembesül, fel kell dolgoznia az aktuálisan zajló nyomasztó feszültséget, ami miatt az alvás is lehet sokkal zaklatottabb, vezethet síráshoz is.
6. Paraszomnia
A paraszomnia az alvászavarok egy kategóriája, amelybe a fogcsikorgatás, alvási apnoé, éjjeli falánkság és az alvajárás is beletartozik. Az a személy, aki paraszomniát tapasztal, eljátssza álmát a való életben, és ez magában foglalhatja a sírást is. Ha a családodban korábban valaki érintett volt ebben az alvászavarban, akkor nagyobb valószínűséggel jöhet elő nálad is.
A paraszomniát súlyosbítja a stressz, a szorongás és az alvási szokások jelentős megváltoztatása. Nem teljesen veszélytelen, mert az alvajáró személy nincs tisztában a valós fizikai környezetével. Fontos, hogy ha gyakran tapasztalod ezt magadon, akkor mindenképp kérdezd meg orvosodat a kezelési lehetőségekről és a megelőzési tippekről.
7. Depresszió
A depressziót talán már nem kell bemutatnunk senkinek, és az is nyilvánvaló, hogy az alvásproblémák és a depresszió között fennállhat kapcsolat. A depresszióban szenvedők 75 százaléka számol be arról, hogy problémái vannak az elalvással és a kielégítő alvás megélésével. Idekapcsolódik az is, hogy a depresszió egyik tünete az ok nélküli sírógörcs.
A reggeli depresszió is lehet okozója a sírásnak. A reggeli depresszió okai nem tisztázottak; a kutatók szerint azonban a cirkadián ritmus problémáival függ össze. A cirkadián ritmus hétköznapi nevén a test biológiai órája, a test természetes alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását szabályozza többek között.
8. Demencia
A demencia összefüggésbe hozható az alvászavarokkal. A kutatók szerint potenciálisan a hipotalamusz és az agytörzs degenerációja által okozott alvás-ébrenlét ciklus szabálytalansága az oka. A demenciában szenvedők arról számoltak be, hogy nehezen alszanak el, napközben többet szundikálnak, este ingerlékenyebbek lesznek, és gyakran ébrednek fel az éjszaka folyamán.
Érdekesség: egy friss tanulmány szerint kiderült az is, hogy azoknak az embereknek jóval több esélye van a demenciára, akiknek legalább heti egy rémálma van.
9. A gyógyszeres kezelés megváltoztatása
Új gyógyszer szedése esetén vagy gyógyszerelhagyáskor, de akár az adagolás megváltoztatásával is kialakulhat alvászavar. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek megváltoztathatják az alvás-ébrenlét ciklust. Ilyenek például az antidepresszánsok, görcsoldók, valamint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek. Ilyen esetben javasoljuk, hogy konzultálj az orvosoddal a gyógyszerek mellékhatásairól.
10. A szem egészségügyi állapota
Bizonyos esetekben az alvás közbeni sírás nem feltétlenül érzelmi vagy mentális okokra vezethető vissza. A sírás oka lehet inkább a szem fizikai állapota, amely könnyezést eredményez. Idetartozik az allergia, a kötőhártya-gyulladás vagy az elzáródott könnycsatorna. Ezen állapotok kezelésével megszűnhet az alvás közbeni könnyezés.
