Milyen gyakran kell edzeni ahhoz, hogy meglátsszon az eredménye?

Olvasási idő kb. 4 perc

A mennyiség vagy a minőség a fontosabb a fittségünk érdekében?

Az élsportolók hetente akár 10–14 alkalommal is edzhetnek, hogy formába hozzák magukat például az olimpiára. Nekünk, egyszerű halandóknak azonban nem kell ilyen szigorú napirendet követnünk (őszintén, nem is lenne rá időnk). De vajon mi az ideális?

Az edzés gyakoriságát számos tényező befolyásolja, például a cél, az edzés intenzitása és az esetleges korábbi sérülések. A választott sport típusa is megszabhatja, hányszor érdemes edzeni. A Teesside University két előadója, Matthew Wright (biomechanika és erő) és Jonathan Taylor (sport és egészség) kifejti a miérteket.

A sportolás szervezetünk különböző részeire gyakorol stresszhatást. Ez kimerültséget okoz, és az adott stresszhatáshoz kapcsolatos alkalmazkodáshoz, azaz fejlődéshez vezet. Ha például súlyt emelsz, azzal erősebbé válnak az izmaid, ám a szíved egészségét nem javítja, mert a súlyemelés a vázizomzatra fejti ki a stresszhatást, nem pedig a kardiovaszkuláris izmokra. A fejlődés pedig csak akkor megy végbe, ha megfelelő arányban kombinálod a pihenést és az ismétlést. A stresszhatás ismétlése nélkül a fejlődés elvész, pihenés nélkül pedig a szervezet nem tud magához térni és alkalmazkodni. Röviden tehát: minden a rendszerességen múlik, azaz a helyes arányú ismétlésen és pihenésen.

Ám hogy egy kicsit bonyolítsuk, a test nem minden rendszerének ugyanolyan hosszú a pihenési szakasza. A sprintelés vagy magas intenzitású edzés okozta, a test idegrendszerére ható stresszből például tovább tart felépülni, mint egy alacsony intenzitású edzés, például kocogás okozta stresszből, amely a szívre és a tüdőre hat. A választott sportágtól függően tehát lehet, hogy többet vagy kevesebbet kell edzened, mint gondolnád.

A rendszeresség nagyon fontos
Fotó: FG Trade / Getty Images Hungary

Az állóképesség edzése

Az állóképesség edzésekor az alacsony intenzitású gyakorlatok rendszeres ismétlése hasznos. Ha rendszeresen edzel ugyanazon az alacsonyabb intenzitáson, a tested hatékonyabban hasznosítja az oxigént, idővel pedig sokkal könnyebb lesz az edzés. A sikeres hosszútávfutók például edzésük kb. 80 százalékát alacsony intenzitással végzik, a nagyobb intenzitásúakat pedig gondosan megtervezik, és legalább 48 órát hagynak egy-egy ilyen edzés között. Így hatékonyabb a pihenés-felépülés szakasza, és elkerülhetők a sérülések is.

Készségalapú sportok

Az olyan sportok, mint az úszás, a tenisz és a harcművészetek fizikai és technikai készségeket igényelnek. Ez a terület még mindig nem elég jól kutatott, de általánosságban elmondható, hogy a következetes és célszerű gyakorlás fejleszti az ilyen sportokban nyújtott teljesítményt. Az úszóedzők például nagy mennyiségű, alacsony intenzitású edzések sorával segítenek az úszóknak a technikák tökéletesítésében és a vízben való hatékonyabb mozgás elérésében. Ám ha ugyanazt a típusú edzést ismételgeted, túlterheléses sérüléseket kockáztatsz, ezért jobb, ha váltogatod az edzés okozta stresszhatást, és megtalálod az egyensúlyt az intenzív, a könnyebb napok és a pihenőnapok között.

Erőnléti edzés

Az izomtömeg növelésénél a heti több alkalommal történő edzéssel nagyobb izomerőre tehetsz szert. Talán azért, mert a megnövelt edzésszám az izmok méretét és erejét is fokozza. Ám a pihenés és a felépülés (beleértve a megfelelő tápanyagok bevitelét is) ugyanolyan fontos az izmok méretének növelése érdekében. Az izomerősítő gyakorlatokat általánosságban ajánlott heti két vagy több napon végezni. Ha az izomtömeg növelése a cél, okosan teszed, ha különböző napokon különböző izomcsoportokra fókuszálsz, így elég inger éri az izmokat a gyarapodáshoz, de elkerülöd a sérülést az elegendő felépülési idő biztosításával. Az erő növelésére ezzel ellentétben heti egy nap is elegendő. A teljes testes mozgások, például a guggolások és kitörések a megfelelő technikával elvégezve kiválóak az erőd fejlesztésére. Érdemes megemlíteni, hogy ha a teljesítőképességed maximumáig fokozod az edzést, míg végül nem tudsz több emelést végezni egy adott eszközön, azzal egyáltalán nem járulsz hozzá az erőd fokozásához. Sokkal hatásosabb az edzés, ha hagyunk egy kis tartalék erőt.

Egészség és fittség

Az átlagos, formába kerülni kívánó ember számára a legfontosabb nem feltétlenül az, hogy mennyit sportol, hanem az elvégzett gyakorlatok minősége. A magas intenzitású (HIIT) edzés például segít az egészség és erőnlét javításában. Az ilyen edzésnél rövid ideig végzel gyakorlatokat maximális erőfeszítéssel, majd utána pihenés következik. Ha hetente háromszor négy–hét kör intenzív, egyperces gyakorlatot végzel 75 másodperces pihehőkkel megszakítva, az sokat javít a fittségeden és a mentális egészségeden. Azok számára, akik nem sportolnak rendszeresen, heti kevesebb mint 30 perc már jótékony hatású lehet.

Az, hogy többet vagy kevesebbet sportolj-e, számos dologtól függ, köztük attól, hogy milyen gyakran tudsz rá időt szakítani, mik a céljaid, és milyen intenzitású edzést végzel. Ajánlott az edzések fajtáját egy héten belül váltogatni, és elegendő felépülési időt hagyni az intenzív vagy erőnléti napok között – ez hetente legalább egy pihenőnapot jelent. Általánosságban azonban elmondható, hogy a leghatékonyabb edzésprogram az, amelyet kitartóan, hosszú időn keresztül végzel.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.