Miért van szükségünk szénhidrátra?

A különböző népszerű fogyókúrákból adódóan a közvéleményben az az általános kép él, miszerint a szénhidrát csakis ártalmas lehet számunkra. Ezzel szemben az igazság az, hogy nagyon is hasznosak a szervezetünknek a különböző szénhidráttípusok – csak éppen nem mindegy, melyikből mennyit fogyasztunk. Sian Porter dietetikus összeszedte, amit a témában tudni érdemes.

Szénhidrátból nyerjük az energiát

A szénhidrátok, más néven szacharidok a növények által fotoszintézis során termelt, szenet, hidrogént és oxigént tartalmazó szerves vegyületek, melyek a fehérjék és a zsírok mellett a harmadik nagy tápanyagcsoportot alkotják. Három fajtájuk található meg ételeinkben: a cukrok, a keményítők és a rostok. Az előbbiek közül leggyakrabban az ún. feldolgozott cukrokat fogyasztjuk – sőt egyértelműen kijelenthető, hogy sokkal többet fogyasztunk belőlük, mint ajánlott lenne. Ezek a cukrok találhatók a különféle édességekben, üdítőitalokban, joghurtokban, csokoládékban, akár gyárilag hozzáadva, akár otthon meghintve velük az adott desszertet. De léteznek különböző egyéb, természetes cukorfajták is, melyek például a tejben, a gyümölcsökben és a zöldségekben vannak jelen – a feldolgozott cukorral szemben ezek egészségesek és nem hizlalnak.

A keményítő a növények raktározott tápanyaga, mely a különféle növényalapú ételekben – a kenyérben, tésztában, gabonapelyhekben stb. – található meg. Segít szervezetünknek az energia lassú és egyenletes leadásában. A rostok a növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan vagy vízben oldódó összetett szénhidrátok, melyek például a különböző héjas növényekben, a teljes kiőrlésű tésztafélékben, a babfélékben lelhetőek fel.

A szénhidrátok jelentik szervezetünk legfőbb energiaforrását – a táplálkozással bevitt energia mintegy 50-70 százalékát belőlük nyerjük. Az emésztéskor a szénhidrátokat glükózzá, vagyis vércukorrá bontja le szervezetünk, mielőtt a bélfalon keresztül a véráramba kerülnének, majd innen a glükóz inzulin segítségével jut el a sejtjeinkbe. A glükóz látja el energiával a testünket, mely a legegyszerűbb feladatoktól (például a légzéstől) a megterhelő mozgásokig fűti a szervezetünket. A fel nem használt glükóz glikogénként raktározódik el a májban és az izmokban. Ha több glükóz termelődik, mint amennyi glikogénként tárolható lenne, a maradék zsírrá alakul – ezért lehet hizlaló hosszú távon a szükséges mennyiségnél nagyobb szénhidrátfogyasztás.

Emellett több más módon is hasznosak számunkra a különböző szénhidrátok. A növényi rostok például segítenek emésztőrendszerünk egészséges működésében, elmulasztják a székrekedést, illetve egyes fajtáik koleszterinszintünkre is jó hatással vannak. A szakértők szerint a rostban gazdag, zöldség-gyümölcsalapú étrend segítségével csökkenthető az szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a bélrák kockázata. Az átlag felnőtt azonban korántsem fogyaszt elegendő növényi rostot – a felmérések szerint napi 19 grammot viszünk be belőlük átlagosan szervezetünkbe az ajánlott 30 grammnyi mennyiséggel szemben. A rostokban gazdag zöldségek és gyümölcsök emellett olyan tápanyagokkal is szolgálnak számunkra, mint a vas, a kalcium és a B-vitamin.

Nem érdemes ódzkodnunk a szénhidráttól

Ebből is látszik, hogy habár cukor nélkül jól megvan a szervezetünk, a szénhidrátok fogyasztása elengedhetetlen, ha kizárjuk őket étrendünkből, testünk más forrásokból, zsírból és fehérjéből igyekszik pótolni a hiányzó energiamennyiséget, melyek hosszú távon egészségtelenebbek és hizlalóbbak, mint a rostok vagy egyéb hasznos szénhidrátok. A telített zsírok megnövelik vérünk koleszterinszintjét, mely növeli a szívbetegségek kialakulásának esélyét. A ketózis – vagyis a szénhidrátok hiányában a zsír égetése által nyert energiafelvétel – bizonyítottan egészségtelen, és fejfájást, émelygést, dehidratáltságot és szédülést is okozhat. Emellett huzamosabb távon a szénhidrátokból nyert tápanyagok hiánya is komoly egészségkárosító hatásokhoz vezet. Ahelyett, hogy teljesen kizárnánk a szénhidrátokat étrendünkből, érdemesebb tehát arra figyelni inkább, hogy egészséges forrásokból, zöldségekből, gyümölcsökből, teljes kiőrlésű gabonából és alacsony zsírtartalmú tejtermékekből szerezzük be az ajánlott bevitelt.

De mégis, mennyi szénhidrátot fogyasszunk? A szakértők szerint a legmegfelelőbb, ha napi étrendünk egyharmadát teszik ki a keményítőt tartalmazó ételek, mint a kenyér, a rizs, a krumpli és a tésztafélék, szintén egyharmadát pedig a rostokban gazdag zöldségek és gyümölcsök. Érdemes minél inkább csökkentenünk a cukorfogyasztásunkat, ezzel szemben több keményítőt és növényi rostot ennünk. A különböző zöldségek és gyümölcsök mindemellett vitaminokban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdagok, ami szintén étrendünk elengedhetetlen részévé teszi őket.

De vajon tényleg elhízunk, ha túl sok szénhidrátot fogyasztunk? Az igazság az, hogy bármilyen ételtől elhízunk, ha a kellő mennyiségnél többet eszünk belőle. Egy gramm szénhidrát valójában kevesebb mint feleannyi kalóriát tartalmaz, mint egy gramm zsír. Sokan a búzából és gabonafélékből készült ételeket, például a kenyeret és egyéb pékárut vagy a tésztaféléket teszik felelőssé a pluszkilók megjelenéséért. A tudósok ellenben semmiféle konkrét bizonyítékot nem találtak rá, hogy ezek jobban hizlalnának, mint bármilyen egyéb étel. Sőt, a teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük gyártott ételek rengeteg energiát adnak, illetve csordultig vannak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Hacsak nem vagyunk lisztérzékenyek vagy búzaallergiásak, semmi okunk nincs rá, hogy egyáltalán ne együnk ezekből.

Fontos a változatos és tápanyagban gazdag étrend

A szénhidrátcsökkentett diéta rövid távon hasznosan csökkentheti a 2-es típusú diabétesszel küzdők vércukorszintjét, segítségével pár fölös kilótól is megszabadulhatnak, de nincs bizonyíték arra, hogy hosszú távon is eredményes stratégia lenne egy effajta étrend a betegséggel szemben. A cukorbetegek számára éppúgy, mint bárki másnak, fontos a változatos, egészségesen gazdag étrend, melynek fontos részei a fentebb vázolt növényi rostok és keményítők. Az 1-es vagy 2-es típusú diabétesszel küzdő páciensek számára a legmegfelelőbb, ha orvosukkal vagy táplálkozási szakértőjükkel történő konzultáció során alakítják ki a számukra legmegfelelőbb étrendet.

A szénhidrátoknak a testmozgásban is kiemelt szerepük van, hiszen – mint vázoltuk – ezekből nyeri szervezetünk az edzéshez szükséges energiát. Az izmainkban tárolt glikogén folyamatosan újratöltésre szorul. Ennek hiányában hamar kifáradunk, könnyebben megsérülünk, tovább tart felépülnünk az esetleges sebesülésekből.

Összességében tehát nem szabad teljesen kizárnunk étrendünkből az egyik legfontosabb tápanyagcsoportot pusztán azért, mert bizonyos fajtáinak túlzott fogyasztása károsan hat egészségünkre. A szénhidrátok nagyon fontos részei mindennapi étkezésünknek, és számos módon szolgálják szervezetünk jóllétét. A kulcsszó – mint már említettük – a mértéktelesség, valamint az, hogy a megfelelő szénhidrátokra essen a választásunk.