Az 5 legnépszerűbb tévhit a fehérjeporokról

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan még mindig úgy tekintenek a fehérjére, mintha az kizárólag fitneszes körben használt „dopping” lenne, ami egészségtelen az átlagembernek. Eloszlatjuk a tévhiteket.

Fehérjére egyszerűen szükséged van, ha izmosodni szeretnél, de még akkor is, ha fogyni akarsz! Ahhoz képest, hogy mennyire népszerűek az étrend-kiegészítők, a fehérjeporok, rengeteg tévhit és alaptalan elképzelés lengi körül ezeket. Ádám Norbert, a Steelfit személyi edzője összeállította az 5 legnépszerűbbet, amivel szinte már mindenki találkozott, aki életében fehérjeport fogyasztott vagy szeretett volna.  

A fehérje szteroid

Nos, kevés dolog áll távolabb a valóságtól. Szteroidnak nevezünk minden olyan vegyületet, melyben szteránváz található. Ez egy kémiai struktúra, melynek semmi köze a fehérjékhez. A szteránvázas vegyületek között megtalálunk számos hormont (tesztoszteron, ösztrogén, kortizol), de ide tartozik a koleszterin, ahogy számos növényi vegyület is. A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A testünket is főleg fehérjék alkotják – a bőrünk, az izmaink, a csontjaink, az enzimek, amik a kémiai átalakításokat végzik a testünkben, ezek mind fehérjék.

És természetesen fehérje van a húsokban, a tejtermékekben és a tojásban is, illetve számos növényben is jelentős mennyiségű fehérjével találkozhatunk. Amikor fehérjeport veszünk, akkor az egyszerűen az előbbi táplálékokban is meglévő fehérjék izolált változata. Például 1 dl tejben van 3 g fehérje, ez kb. 3 százalékos fehérjetartalmat jelent. Ha ezt izoláljuk, azaz „kivesszük” mellőle a fölösleges vizet, cukrot, zsírokat, akkor kaphatunk egy port, aminek a fehérjetartalma akár a 75-85 százalékot is elérheti. És voilà, kész is a fehérjepor. A fehérje nem szteroid, semmi köze a hormonokhoz csak azért, mert dobozban érkezik. 

A fehérjeporok nem az ördögtől valók
Fotó: Shutterstock

Tönkreteszi a veséket

Igen gyakori elképzelés, hogy a magas fehérjebevitel tönkreteszi a veséket. A valóságban azonban számos kutatás igazolta, hogy tartós extrém magas (3,4 g/testsúlykilogramm) fehérjebevitel mellett sem romlanak azok a markerek, amik a vesék működését és egészségét jelzik. 

FONTOS – ennek a tévhitnek van némi alapja. Veseelégtelenségben szenvedőknél és vesebetegeknél a magas fehérjebevitel megterhelheti a veséket, így ilyen esetekben a magas fehérjebevitel nem ajánlott. Egészséges emberekben azonban a fehérjebevitel növelése számos egészségügyi előnnyel jár. 

Mesterséges

Eleve az elképzelés, hogy azért, mert valami mesterséges, egyben rossz is, hibás. Ez az ún. „naturalistic fallacy”, vagyis a „természetesség tévedése”. Szeretnénk azt hinni, hogy minden, ami a természetből jön, az jó nekünk – de hát ez nem így van. Rengeteg növény van, ami azonnal megöl, ha megesszük, ellentétben a „nagyon káros mesterséges dolgokkal”, mint mondjuk, egy-két édesítőszer. 

A másik probléma ezzel a tévhittel, hogy fehérjéket nem tudunk mesterségesen előállítani. A fehérjék aminosavakból épülnek fel – ezek az aminosavak kapcsolódnak hosszú láncokká. Jelenlegi módszerekkel 20-30 aminosavat tudunk összekapcsolni, és minden egyes aminosav összekapcsolása csökkent hatékonysággal történik – tehát a termelés borzasztóan rossz. Nos, a fehérjékben több mint 100 aminosav (gyakran több mint 1000) kapcsolódik össze, így lehetetlen ezeket mesterséges úton és elérhető áron előállítani. Bizony, minden fehérjeport, amit megveszünk, természetes forrásból vontak ki. 

Férfias leszel tőle

Hölgyek kapják meg nagyon gyakran, hogy „úristen, mit szedsz, azt férfiaknak gyártották, férfias leszel tőle, ki fog hullani a hajad, szakállad nő”, és így tovább. Ez a tévhit részben a „fehérje=szteroid”-ra vezethető vissza, részben pedig arra, hogy a fehérjeporokat általában nagy és izmos férfiakkal reklámozzák. A fehérje azonban csak fehérje – nem leszel tőle férfias, nem hullik ki a hajad, nem nő szakállad. Hölgyek is teljes nyugalommal szedhetik. 

Ha fehérjét szedsz, attól fejlődni fogsz

Ez talán a leggyakoribb tévhit. Sokan lejárnak edzeni, majd pár hét után eldöntik, hogy elkezdenek „fehérjét szedni”. Semmi nem változott az étrendjükben, ugyanúgy alacsony a fehérjebevitelük, ugyanúgy túl sok a hétvégi bulizás, ugyanúgy csak napi egyszer esznek, akkor is péksüteményt, és azt várják, hogy „na, majd most, hogy fehérjét szedek...”. Nyilván lesz különbség, hiszen a több fehérje mindig jobb, és a semmihez képest a megfelelő időpontban (edzés után) elfogyasztott extra fehérjének lesz valami hatása. Ugyanakkor egy ilyen kis javulás az étrendben egy hasonlóan kis változást fog hozni a fizikumban is. A fehérjeporok hasznosak, segíthetnek az étrendünk magasabb szintre emelésében, de önmagukban nem fognak megmenteni egy rossz étrendet. 

Rengeteg tévhit kering a fehérjékről, a legtöbb hibás és téves. A lényeg: ha van egy normális étrendünk, nyugodtan támogassuk meg egy jó minőségű fehérjeporral.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gaál Kata
Gaál Kata
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.