Az 5 legnépszerűbb tévhit a fehérjeporokról

Olvasási idő kb. 3 perc

Sokan még mindig úgy tekintenek a fehérjére, mintha az kizárólag fitneszes körben használt „dopping” lenne, ami egészségtelen az átlagembernek. Eloszlatjuk a tévhiteket.

Fehérjére egyszerűen szükséged van, ha izmosodni szeretnél, de még akkor is, ha fogyni akarsz! Ahhoz képest, hogy mennyire népszerűek az étrend-kiegészítők, a fehérjeporok, rengeteg tévhit és alaptalan elképzelés lengi körül ezeket. Ádám Norbert, a Steelfit személyi edzője összeállította az 5 legnépszerűbbet, amivel szinte már mindenki találkozott, aki életében fehérjeport fogyasztott vagy szeretett volna.  

A fehérje szteroid

Nos, kevés dolog áll távolabb a valóságtól. Szteroidnak nevezünk minden olyan vegyületet, melyben szteránváz található. Ez egy kémiai struktúra, melynek semmi köze a fehérjékhez. A szteránvázas vegyületek között megtalálunk számos hormont (tesztoszteron, ösztrogén, kortizol), de ide tartozik a koleszterin, ahogy számos növényi vegyület is. A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A testünket is főleg fehérjék alkotják – a bőrünk, az izmaink, a csontjaink, az enzimek, amik a kémiai átalakításokat végzik a testünkben, ezek mind fehérjék.

És természetesen fehérje van a húsokban, a tejtermékekben és a tojásban is, illetve számos növényben is jelentős mennyiségű fehérjével találkozhatunk. Amikor fehérjeport veszünk, akkor az egyszerűen az előbbi táplálékokban is meglévő fehérjék izolált változata. Például 1 dl tejben van 3 g fehérje, ez kb. 3 százalékos fehérjetartalmat jelent. Ha ezt izoláljuk, azaz „kivesszük” mellőle a fölösleges vizet, cukrot, zsírokat, akkor kaphatunk egy port, aminek a fehérjetartalma akár a 75-85 százalékot is elérheti. És voilà, kész is a fehérjepor. A fehérje nem szteroid, semmi köze a hormonokhoz csak azért, mert dobozban érkezik. 

A fehérjeporok nem az ördögtől valók
Fotó: Shutterstock

Tönkreteszi a veséket

Igen gyakori elképzelés, hogy a magas fehérjebevitel tönkreteszi a veséket. A valóságban azonban számos kutatás igazolta, hogy tartós extrém magas (3,4 g/testsúlykilogramm) fehérjebevitel mellett sem romlanak azok a markerek, amik a vesék működését és egészségét jelzik. 

FONTOS – ennek a tévhitnek van némi alapja. Veseelégtelenségben szenvedőknél és vesebetegeknél a magas fehérjebevitel megterhelheti a veséket, így ilyen esetekben a magas fehérjebevitel nem ajánlott. Egészséges emberekben azonban a fehérjebevitel növelése számos egészségügyi előnnyel jár. 

Mesterséges

Eleve az elképzelés, hogy azért, mert valami mesterséges, egyben rossz is, hibás. Ez az ún. „naturalistic fallacy”, vagyis a „természetesség tévedése”. Szeretnénk azt hinni, hogy minden, ami a természetből jön, az jó nekünk – de hát ez nem így van. Rengeteg növény van, ami azonnal megöl, ha megesszük, ellentétben a „nagyon káros mesterséges dolgokkal”, mint mondjuk, egy-két édesítőszer. 

A másik probléma ezzel a tévhittel, hogy fehérjéket nem tudunk mesterségesen előállítani. A fehérjék aminosavakból épülnek fel – ezek az aminosavak kapcsolódnak hosszú láncokká. Jelenlegi módszerekkel 20-30 aminosavat tudunk összekapcsolni, és minden egyes aminosav összekapcsolása csökkent hatékonysággal történik – tehát a termelés borzasztóan rossz. Nos, a fehérjékben több mint 100 aminosav (gyakran több mint 1000) kapcsolódik össze, így lehetetlen ezeket mesterséges úton és elérhető áron előállítani. Bizony, minden fehérjeport, amit megveszünk, természetes forrásból vontak ki. 

Férfias leszel tőle

Hölgyek kapják meg nagyon gyakran, hogy „úristen, mit szedsz, azt férfiaknak gyártották, férfias leszel tőle, ki fog hullani a hajad, szakállad nő”, és így tovább. Ez a tévhit részben a „fehérje=szteroid”-ra vezethető vissza, részben pedig arra, hogy a fehérjeporokat általában nagy és izmos férfiakkal reklámozzák. A fehérje azonban csak fehérje – nem leszel tőle férfias, nem hullik ki a hajad, nem nő szakállad. Hölgyek is teljes nyugalommal szedhetik. 

Ha fehérjét szedsz, attól fejlődni fogsz

Ez talán a leggyakoribb tévhit. Sokan lejárnak edzeni, majd pár hét után eldöntik, hogy elkezdenek „fehérjét szedni”. Semmi nem változott az étrendjükben, ugyanúgy alacsony a fehérjebevitelük, ugyanúgy túl sok a hétvégi bulizás, ugyanúgy csak napi egyszer esznek, akkor is péksüteményt, és azt várják, hogy „na, majd most, hogy fehérjét szedek...”. Nyilván lesz különbség, hiszen a több fehérje mindig jobb, és a semmihez képest a megfelelő időpontban (edzés után) elfogyasztott extra fehérjének lesz valami hatása. Ugyanakkor egy ilyen kis javulás az étrendben egy hasonlóan kis változást fog hozni a fizikumban is. A fehérjeporok hasznosak, segíthetnek az étrendünk magasabb szintre emelésében, de önmagukban nem fognak megmenteni egy rossz étrendet. 

Rengeteg tévhit kering a fehérjékről, a legtöbb hibás és téves. A lényeg: ha van egy normális étrendünk, nyugodtan támogassuk meg egy jó minőségű fehérjeporral.

Gaál Kata
Gaál Kata
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.