A futásról mindenkinek megvan a véleménye, a Díványon ezúttal azzal emeltük a tétet, hogy az ország egyik legjobb edzőjét, Szabó Imrét kérdeztük, miket csináljunk és miket ne. Íme, nyolc tanács kezdőknek, és hamarosan jövünk más sportokkal is!
Több mint 170 országos bajnok
Szabó Imre 1950-ben született Budapesten. Ahogy a Díványnak mondta, nagyon szerette a focit, de 15 éves korában kapcsolatba került a futással, és azóta csak ezzel foglalkozik. 17 éves korában már három tanítványa volt már, de még nem hivatalos edzőként állt mögöttük.
Miután a Testnevelési Főiskolát és a kapcsolódó továbbképzéseket elvégezte, 1977 februárjában kezdett végre hivatalosan is edzősködni a BEAC pályán. "Több száz gyerekkel foglalkoztam, ez a legfontosabb" – mondta, amikor az edzői eredményeiről kérdeztük. Mindenesetre 1978-ban, második edzői évében már két serdülő országos bajnoka volt. Nem számolja, de kábé 170 országos bajnok edzhetett, ezek közül nagyjából húszan válogatottak is voltak.
"A sportok kilencven százalékának az alapja, mind az edzésszisztémában, mind a versenyek folyamán" – indokolta például, hogy miért a futás a legtökéletesebb sport. Ahogy Díványnak mondta,a futásban szerinte az a legszebb, hogy nem kell hozzá semmiféle segéderő.
Miért válassza valaki a futást?
"Megeshet, hogy valaki azt mondja, hogy nincs igazam, de én váltig állítom, hogy a futás alakítja a legszebben az izmokat" – állítja az edző. Sokat bírálták, és sokan bírálják állítólag ma is, mert nem erősíti a versenyzőit, azaz nem edz olyan izmokat, amik a futásnál nem hasznosak, de – mint mondta – ha nem megfelelő edzésmunkát használ, akkor deformálódhatnak az izmok, és gyengébbek lesznek az eredmények is. Mindemellett ez a leghatékonyabb zsírégető tevékenység.
Mire figyeljenek a futók?
Az edző kiemelte, hogy nagyon fontos a karmunka. Kevesen tudják, de – mint magyarázta –, ez adja a futás ritmusát. Aki erre nem figyel, az sajnos soha nem fog jól futni. Ezt szerinte sokan megmosolyogják, mert futni mégis csak lábbal kell, de ez nem ilyen egyszerű. "Óbudán lakunk. Ha jó idő van, és vége az edzéseknek, akkor kimegyünk a Margitszigetre, és fél órán keresztül nézzük a futókat. Ilyenkor elmegy előttünk vagy száz futó, és nincs köztük egy se, aki helyesen futna."
Hogyan és mennyit eddzünk?
Szabó Imre elmondta, hogy a hobbifutóknak is legalább három-négy alkalommal kell egy héten edzeniük. Annál kevesebbnek szerinte nincs értelme. Emellett azt tanácsolta, hogy időnként mindenki keressen fel edzőket, mert nagyon sok sérülést előzhetünk meg azzal, ha rendszeres és módszertanilag helyes mozgást végeznünk. A rosszul végzett edzés olyan szerinte, mintha bárki bejárhatna a Mercedes-gyárba karosszériát kalapálni.
Hogyan melegítsünk
Ahogy mindenki sejtheti, érdemes nyújtással kezdeni, utána nagyon fokozatosan, lassú tempóból kell felkészíteni a szervezetet a gyorsabb munkavégzésre. "A fokozatosság elég hangzatos szó, de a futás esetében tényleg ez a legeslegfontosabb. Mielőtt futni kezdenénk kábé húsz percet legalább melegítsen mindenki. Ez lehet nyújtás, de akár séta is." Egy csomó sérülést össze lehet szedni, ha nem melegítünk rendesen. Ezt nem szabad ellustálkodni.
Hogyan vezessünk le
"A levezetés a holnap miatt fontos, hogy hogyan tudjuk újrakezdeni a munkát. Ha elmarad a megfelelő levezetés, akkor másnap lászik, hogy nem pihentük ki magunkat. "Mint mondta, a profibbaknak két-három kilométer gyaloglással tarkított lassú kocogás az ideális, de sajnos ezt a versenyzők se szokták mindig megcsinálni, mert türelmetlenek. "Emellett minden versenyzőmnek javaslom, hogy lefekvés előtt tornázzon egy kicsit, hogy harmóniába kerüljön a szervezetével."
Mire jó a futópad
Az edző elmondása szerint hazánkban a profik nem nagyon használják a futópadot, pedig látványos eredményeket lehet elérni vele. "Mi heti egy alkalommal mindenképp használjuk. A karmunka hatékonyabbá tétele például sokkal könnyebben megoldható vele, de a monotónia- tűrőképességet sem tudja semmi jobban fejleszteni." Az viszont biztos, hogy a gépi edzés nem hasonlítható a szabadlevegőshöz - többek között éppen a monotonsága miatt. "Annál azért nincs jobb, mint amikor az ember a Normafánál fut csodás környezetben."
A fránya étkezés
"Minden atlétának, ha eredményeket akar elérni, az kell, hogy legyen az első, hogy a szénsavmentes víz váljon a legfontosabb bevitellé a szervezetébe. Sportolóink általában kevés szénhidrátot esznek (persze, vannak időszakok, amikor kell a szénhidrát), a köret pedig nyilván zöldségköret.” Az ételek nagy része a szokásos hal és a csirkehús kell, hogy legyen. "Ha megfelelően étkezik valaki, akkor nem fordulat elő, hogy 3-4 kilót is felszed.”
Az edzésterv kezdőknek
Mint mondta, felelőtlenség lenne edzéstervet ajánlania, csak támpontokat adhat: "Először csak sétáljunk, aztán fussunk ötven-száz métereket. A szervezetet fokozatosan szoktassuk hozzá, hogy viszonylag jól le tudja küzdeni az első kilométert, utána jöhet a többi." Senkinek ne legyenek túlzott elvárásai. Mint említette, nála például a félmaraton országos utánpótlás bajnoka se fut nagyon többet egy-egy óra tízpercnél. A hobbifutóknak kábé hat kilométer lehet az elfogadott táv.
Ha bármi kérdése van, írjon nekünk erre a címre, és a szakember cikksorozatban válaszolja meg kérdéseiket!
Szűkszavúan dicsér
A csapatból mindenkinek Imre bá. Régi vágású edző, aki egyaránt odafigyel az iskolai és a munkahelyi dolgokra is. Mindenről lehet vele beszélgetni, és valami mágikus csoda folytán, mintha mindenhez értene is: igazi apafigura. A legfiatalabb tanítványai sem feleselnek, tisztelik és felnéznek rá. Edzésen halkan és keveset beszél, ha viszont ő hív beszélgetésre, akkor valami gond van. Ritkán és szűkszavúan dicsér, de egyetlen bólintása is elismerés.
Gyengeségnek nyilván a jelét sem adja. Jellemző történet, hogy egyszer arról mesélt, hogy Párizsban egy szál pólóban ment fel az Eiffel-torony tetejére, és ott meglepően szelesnek találta az időt. Erre megkérdezte valaki, hogy mi van Imi, csak nem fáztál, mire röviden annyit mondott, nem, de éreztem a hideget.
