Sokan kifejezetten élvezik a vezetést, azonban vannak olyan helyzetek is, amikor a forgalom vagy éppen a többi autós okozta váratlan helyzetek stresszt váltanak ki belőlünk. Egy kutatás az európai nagyvárosok forgalmát vizsgálta, hogy kiderüljön, hol a legrosszabb vezetni: nem állunk túl jól.
Egy új kutatás meglepő eredményeket hozott, amikor a demencia és a stresszes munka kapcsolatát vizsgálta. Úgy tűnik, hogy a munkahelyi stressz nem olyan rossz az agynak, mint ahogy alapvetően gondolnánk.
Az erős szívdobogásérzés nagyon kellemetlen tud lenni, de általában nem ad okot komolyabb aggodalomra, és otthoni körülmények között is hatékonyan kezelhető.
Ha nem megfelelően tápláljuk a bélbaktériumainkat, az bizony kihat a mentális egészségünkre is, a belünk ugyanis sokkal többet tud annál, mint amit eddig hittünk róla. Nem véletlenül nevezték el a tudósok második agynak.
Stresszt mindannyian átélünk nap mint nap, de nem mindannyiunk életében következnek be ugyanazok a traumatizáló események. Ez a skála a számok nyelvére lefordítva megmutatja, mekkora veszélyt jelentenek a különféle hatások az egészségedre.
Ha a stressz hatására ilyen ételeket eszel, nemhogy nem leszel nyugodtabb, hanem megnövelheted bizonyos betegségek kockázatát.
Az akut stressz az élet velejárója, de ha krónikussá válik, súlyos egészségügyi problémákat okozhat mind lelkileg, mind fizikailag.
Az óceán morajlása, a pattogó tűz és a ventilátor zaja is szerepel a között a 15 hang között, amely a kutatások szerint segíthet a könnyebb elalvásban a stresszes napokon is.
Tudtad, hogy nem csak a testednek, hanem a szívednek is van egy saját agya, ami képes hormonokat termelni, és az általa kibocsátott jelek az elmédet is befolyásolják? Ez a képesség pedig segíthet abban, hogy könnyebben megbirkózz a negatív érzéseket kiváltó és az idegrendszert károsító stresszel.
A kanadai Laval Egyetem által végzett, frissen publikált kutatás szerint a férfiak körében megkétszereződik a szívbetegségek kockázata, ha úgy érzik: munkájukat nem értékelik eléggé.
Ha folyton csak dolgozunk, és nem szánunk időt a szabadságra, arra, hogy elmenjünk nyaralni vagy egyszerűen csak pihenjünk egy kicsit, az túlhajszoltsághoz és kiégéshez vezethet, ami akár az életünkbe is kerülhet. Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi tanulmánya szerint a túlterheltség és a kiégés több mint 745 ezer halálesethez járult hozzá egyetlen év alatt.
Azt, hogy a stressz és a traumák miként hatnak az agyműködésre, azon belül is az emlékezőképességre, csak mostanában kezdjük közelebbről megérteni – mint azt a séf példája is mutatja.
