Egy új kutatás meglepő eredményeket hozott, amikor a demencia és a stresszes munka kapcsolatát vizsgálta. Úgy tűnik, hogy a munkahelyi stressz nem olyan rossz az agynak, mint ahogy alapvetően gondolnánk.
Úgy érzed, hogy sosem éred magad utol a munkahelyen? Megoldasz egy problémát, aztán jön is egy újabb? Állandóan stresszelsz a munkahelyeden? Eddig úgy tudtuk, hogy egy kevés stressz segíthet koncentráltnak, energikusnak maradni, és megbirkózni az új munkahelyi kihívásokkal. Azonban a magasabb szintje rossz hatással lehet munkateljesítményre, az egészségre vagy a magánéletre. Azonban egy új kutatás szerint az agynak még sem olyan rossz.
A stressz és a jó memória kapcsolata
Egy új norvég tanulmány szerint a mentális kihívást jelentő munka csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét. Minél keményebben dolgozik az agyunk a munkahelyünkön, annál kisebb eséllyel lesznek memória- és gondolkodási problémáink a későbbi életünk során.
A kutatók arra jutottak, hogy a szellemileg stimuláló, de az ismétlődést kerülő munkák – mint például a tanítás, a PR vagy a számítógépes programozói munka – előnyösek. Eközben akadnak olyan munkák is, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek, mint amilyen a közúti munkásoké vagy a takarítóké.
Így zajlott a norvég kutatás
A tanulmány részeként a norvégiai Oslói Egyetemi Kórház csapata 7000 embert elemzett 305 különböző foglalkozásban. Megmérték a résztvevők által munka közben tapasztalt kognitív stimuláció mértékét, és az eredmények alapján négy csoportba osztották őket. Azt is figyelték, hogy milyen mértékben végeztek rutinszerű manuális feladatokat, például ismétlődő mozdulatokat a gyári munka során, és milyen mértékben végeztek ismétlődő kognitív feladatokat, például könyvelést és iktatást.
Ezután feljegyezték a nem ismétlődő analitikus feladatok, például a kreatív gondolkodásban való részvétel, a nem rutinszerű személyközi feladatok, például a coaching, és a nem ismétlődő kognitív feladatok mértékét, amelyek olyan területeken jellemzőek, mint a PR és a számítógépes programozás. 70 éves koruk után a résztvevők memória- és gondolkodási teszteket töltöttek ki annak felmérésére, hogy van-e enyhe kognitív károsodásuk.
Eredmények
Az elemzés kimutatta, hogy a legalacsonyabb kognitív követelményeket támasztó munkakörökben dolgozók 42 százalékánál diagnosztizáltak enyhe kognitív károsodást. A legmagasabb kognitív igénybevételt jelentő munkakörökben dolgozók esetén ez a szám már csak 27 százalék volt.
Összességében azokban a munkahelyi csoportokban, ahol kevésbé kellett a munkavállalóknak megerőltetniük az agyukat, 66 százalékkal magasabbak voltak az enyhe memória- és gondolkodási problémák, mint a legmagasabb kognitív követelményeket támasztó csoportban.
A kutatók arra jutottak, hogy a megvizsgált munkaköröket tekintve a különböző életszakaszokban – a 30, 40, 50 és 60 éves korban – a munkahelyi kognitív stimuláció összefügg az enyhe kognitív károsodás 70 éves kor után jelentkező kockázatának csökkenésével. Vagyis az eredmények rávilágítanak, hogy az összetettebb gondolkodást igénylő munkák segítenek a jobb emlékezet és gondolkodás időskori fenntartásában.
A memóriavesztés az Alzheimer-kórhoz hasonló demenciaformák korai szakaszának tünete, ugyanakkor a frontotemporális demencia jellemzője az étkezésben keresendő. Az alábbi cikkünkben írtunk erről bővebben.
