Sokan kifejezetten élvezik a vezetést, azonban vannak olyan helyzetek is, amikor a forgalom vagy éppen a többi autós okozta váratlan helyzetek stresszt váltanak ki belőlünk. Egy kutatás az európai nagyvárosok forgalmát vizsgálta, hogy kiderüljön, hol a legrosszabb vezetni: nem állunk túl jól.
A stresszszintünk megnőhet a dugóban, hat rá a többi sofőt erőszakos viselkedése, illetve az is, hogy mennyi ideig kell parkolóhelyet keresnünk célunkhoz megérkezve.
Kiderült, mennyire stresszes Budapesten vezetni
A kutatók pulzusszámmérővel derítettek fényt egyes európai városok sofőreinek stresszszintjére. A DiscoverCars.com azt vizsgálta, hogy Európa mely városaiban a legmegterhelőbb a vezetés. A kutatásba bevonták az egyes városokban élő sofőröket, vezetés közben a rajtuk elhelyezett okoseszközök segítségével mérték a pulzusszámukat. Az alanyok vezetés közbeni pulzusát összehasonlították azokkal az értékekkel, amelyeket nyugalmi állapotban tapasztaltak náluk, így kiderült, hogy mekkora stresszt vált ki belőlük a vezetés.
A vizsgálat harminc perces, valódi forgalomban történő közlekedés során zajlott nagyvárosi környezetben, az eredményeket pedig belgyógyász szakorvos értékelte. Budapest mellett Barcelona, Oslo, Lisszabon, London, Prága, Milánó, München és Krakkó sofőrjeit monitorozták.
Mint kiderült, a fenti városok közül Oslóban bizonyult a legstresszesebbnek a vezetés, ezt követte Lisszabon és Milánó. Hazánk fővárosa az ötödik helyen végzett a rangsorban, közvetlenül London mögött, maga mögé utasítva Münchent, Prágát, Barcelonát és Krakkót is.
Íme, a ranglista
- Oslo (Norvégia)
- Lisszabon (Portugália)
- Milánó (Olaszország)
- London (Egyesült Királyság)
- Budapest (Magyarország)
- München (Németország)
- Prága (Csehország)
- Barcelona (Spanyolország)
- Krakkó (Lengyelország)
Budapesten a vizsgált sofőrök pulzusa vezetés közben a nyugalmi állapothoz képest igencsak megugrott, percenkénti 90 dobbanásra is felemelkedhetett. Bár az egészséges tartomány 60-100 dobbanás/perc, a megfigyelések alapján minél fittebb valaki, annál alacsonyabb a nyugalmi pulzusa, olyannyira, hogy egyes sportolóknak percenként mindössze 40-szer ver a szíve. Az átlag egy egészséges, felnőtt ember esetében 60-80 ütés percenként. Természetesen vannak olyan tényezők, amik gyorsíthatják vagy lassíthatják a szívverésünket, ezek közé tartozik például a stressz is.
A kutatásban résztvevők szerint egyébként a magyar főváros útjai általánosságban jó állapotban vannak, de kifejezetten nehéz lehet itt parkolóhelyet találni.
