Tönkreteszi a keringésed, ha ezeket eszed

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha a stressz hatására ilyen ételeket eszel, nemhogy nem leszel nyugodtabb, hanem megnövelheted bizonyos betegségek kockázatát.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a stresszes időszakokban az emberek hajlamosak zsírosabb ételeket fogyasztani. Ez azonban csak tovább ront a stressz hatásain – derül ki egy új kutatásból. Sőt, a zsíros ételek fogyasztása olyan zavarokhoz vezethet, ami megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Ez történik, ha zsíros ételeket eszel, amikor stresszes vagy

A Frontiers in Nutrition című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megállapította, hogy ha az ember magas zsírtartalmú ételeket – például fagylaltot vagy csipszet – fogyaszt a stresszes események előtt, az káros hatással lehet az endothel, vagyis az érfal belső rétegét alkotó sejtek működésére.

Ha a stressz miatt zsíros ételeket eszel, az ereid láthatják kárát
Fotó: Yuliya Apanasenka / Getty Images Hungary

Ezekből a sejtekből áll az ereket „bélelő” endotélium, amely ha megfelelően működik, részt vesz az erek összehúzódásában és ellazításában. Diszfunkciója viszont

az artériák eltömődésével és magas vérnyomással járhat, így megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Így befolyásolja a stresszevés a véráramlást

A tanulmány szerzői szerint az egészséges, fiatal felnőtteknél az endotheliális funkció csökkenése a stresszes események után 15–90 perccel figyelhető meg. Más tanulmányok pedig már korábban kiemelték, hogy a zsíros és cukros ételek fogyasztása a stresszhelyzetek során káros hatással lehet az erekre, beleértve az endothelt is.

Ezen tények ismeretében a szerzők úgy gondolták, a stressz és a zsírfogyasztás hatásai között lehet némi kölcsönhatás, ami tovább rontja a véráramlást.

Az ilyen típusú nassolástól az agy is rosszabbul teljesít
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A feltevés ellenőrzéséhez a kutatók 21 önkéntest toboroztak, akikkel egy két vajas croissant-ból álló reggeli elfogyasztása után egy 8 perces mentális stressztesztet végeztettek el. Ennek során egyre gyorsabban kellett fejben megoldaniuk matematikai feladatokat.

A teszt célja az volt, hogy szimulálja azt a stresszt, amelyet az ember egy átlagos napon átélhet.

A kutatók eközben egy „áramlás által közvetített dilatáció” néven ismert eljárás segítéségével ellenőrizték a résztvevők érrendszerének működését. Így sikerült megfigyelniük, hogy a zsíros ételek stresszes állapotban történő fogyasztása az érrendszeri működés 1,74 százalékos csökkenéséhez vezetett. Bár ez nem tűnik soknak,

korábbi tanulmányok kimutatták, hogy már a funkció 1 százalékos csökkenése is 13 százalékkal növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Sajtóközleményükben a kutatók kiemelték, a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása negatív hatással volt a prefrontális kéreg oxigénellátására is, amely az agy magasabb szintű kognitív folyamatokért felelős területe. Egyelőre azonban nem világos, hogy a zsírfogyasztás hogyan akadályozza a stressz utáni felépülést.

Ösztönösen vágyunk a zsíros ételekre

A stressz miatt nagy mennyiségben szabadul fel a szervezetben a stresszhormonként ismert kortizol. A magas kortizolszint pedig összefüggésbe hozható a kalóriadús ételek, például a zsíros, a finomított gabonákat és hozzáadott cukrot tartalmazó feldolgozott élelmiszerek iránti megnövekedett vággyal.

A magas energiatartalmú ételek fogyasztása ugyan hasznos lehetett őseink számára, amikor egy ragadozóval kellett harcolniuk, vagy egy veszély elől kellett menekülniük, de most már tudjuk, hogy ez a stresszreakció egyáltalán nem tesz jót nekünk mentális vagy érzelmi stressz esetén.

A stressz növeli a zsíros ételek iránti vágyat
Fotó: Jamie Grill / Getty Images Hungary

Bizonyos ételek csökkenthetik a károkat

Általánosságban kijelenthető, hogy a bioaktív vegyületekben gazdag növényi alapú élelmiszerek – például a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek – pozitív hatással lehetnek az endothel működésére.

Ezek az élelmiszerek bővelkednek antioxidánsokban és polifenolokban, amelyek gyulladáscsökkentő és értágító hatásúak.

Ilyen például az áfonya, a cékla, a szilva, a zöld tea és a gránátalmalé is, de a hideg vízi halakban, az algaolajokban, a diófélékben és a magvakban található ómega-3 zsírsavak szintén védőhatást gyakorolhatnak az érrendszerre.

Emellett a probiotikumok fermentált élelmiszereken vagy kiegészítőkön keresztül történő fogyasztása fokozhatja a bélmikrobiom diverzitását, ami összefüggésbe hozható az endothel működésének javulásával.

A probiotikumokról egyébként nemrég kiderült, hogy a Covid ellen is hatásosak lehetnek. Erről alábbi cikkünkben olvashatsz: 

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.