Tönkreteszi a keringésed, ha ezeket eszed

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a stressz hatására ilyen ételeket eszel, nemhogy nem leszel nyugodtabb, hanem megnövelheted bizonyos betegségek kockázatát.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a stresszes időszakokban az emberek hajlamosak zsírosabb ételeket fogyasztani. Ez azonban csak tovább ront a stressz hatásain – derül ki egy új kutatásból. Sőt, a zsíros ételek fogyasztása olyan zavarokhoz vezethet, ami megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Ez történik, ha zsíros ételeket eszel, amikor stresszes vagy

A Frontiers in Nutrition című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megállapította, hogy ha az ember magas zsírtartalmú ételeket – például fagylaltot vagy csipszet – fogyaszt a stresszes események előtt, az káros hatással lehet az endothel, vagyis az érfal belső rétegét alkotó sejtek működésére.

Ha a stressz miatt zsíros ételeket eszel, az ereid láthatják kárát
Fotó: Yuliya Apanasenka / Getty Images Hungary

Ezekből a sejtekből áll az ereket „bélelő” endotélium, amely ha megfelelően működik, részt vesz az erek összehúzódásában és ellazításában. Diszfunkciója viszont

az artériák eltömődésével és magas vérnyomással járhat, így megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Így befolyásolja a stresszevés a véráramlást

A tanulmány szerzői szerint az egészséges, fiatal felnőtteknél az endotheliális funkció csökkenése a stresszes események után 15–90 perccel figyelhető meg. Más tanulmányok pedig már korábban kiemelték, hogy a zsíros és cukros ételek fogyasztása a stresszhelyzetek során káros hatással lehet az erekre, beleértve az endothelt is.

Ezen tények ismeretében a szerzők úgy gondolták, a stressz és a zsírfogyasztás hatásai között lehet némi kölcsönhatás, ami tovább rontja a véráramlást.

Az ilyen típusú nassolástól az agy is rosszabbul teljesít
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A feltevés ellenőrzéséhez a kutatók 21 önkéntest toboroztak, akikkel egy két vajas croissant-ból álló reggeli elfogyasztása után egy 8 perces mentális stressztesztet végeztettek el. Ennek során egyre gyorsabban kellett fejben megoldaniuk matematikai feladatokat.

A teszt célja az volt, hogy szimulálja azt a stresszt, amelyet az ember egy átlagos napon átélhet.

A kutatók eközben egy „áramlás által közvetített dilatáció” néven ismert eljárás segítéségével ellenőrizték a résztvevők érrendszerének működését. Így sikerült megfigyelniük, hogy a zsíros ételek stresszes állapotban történő fogyasztása az érrendszeri működés 1,74 százalékos csökkenéséhez vezetett. Bár ez nem tűnik soknak,

korábbi tanulmányok kimutatták, hogy már a funkció 1 százalékos csökkenése is 13 százalékkal növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Sajtóközleményükben a kutatók kiemelték, a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása negatív hatással volt a prefrontális kéreg oxigénellátására is, amely az agy magasabb szintű kognitív folyamatokért felelős területe. Egyelőre azonban nem világos, hogy a zsírfogyasztás hogyan akadályozza a stressz utáni felépülést.

Ösztönösen vágyunk a zsíros ételekre

A stressz miatt nagy mennyiségben szabadul fel a szervezetben a stresszhormonként ismert kortizol. A magas kortizolszint pedig összefüggésbe hozható a kalóriadús ételek, például a zsíros, a finomított gabonákat és hozzáadott cukrot tartalmazó feldolgozott élelmiszerek iránti megnövekedett vággyal.

A magas energiatartalmú ételek fogyasztása ugyan hasznos lehetett őseink számára, amikor egy ragadozóval kellett harcolniuk, vagy egy veszély elől kellett menekülniük, de most már tudjuk, hogy ez a stresszreakció egyáltalán nem tesz jót nekünk mentális vagy érzelmi stressz esetén.

A stressz növeli a zsíros ételek iránti vágyat
Fotó: Jamie Grill / Getty Images Hungary

Bizonyos ételek csökkenthetik a károkat

Általánosságban kijelenthető, hogy a bioaktív vegyületekben gazdag növényi alapú élelmiszerek – például a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek – pozitív hatással lehetnek az endothel működésére.

Ezek az élelmiszerek bővelkednek antioxidánsokban és polifenolokban, amelyek gyulladáscsökkentő és értágító hatásúak.

Ilyen például az áfonya, a cékla, a szilva, a zöld tea és a gránátalmalé is, de a hideg vízi halakban, az algaolajokban, a diófélékben és a magvakban található ómega-3 zsírsavak szintén védőhatást gyakorolhatnak az érrendszerre.

Emellett a probiotikumok fermentált élelmiszereken vagy kiegészítőkön keresztül történő fogyasztása fokozhatja a bélmikrobiom diverzitását, ami összefüggésbe hozható az endothel működésének javulásával.

A probiotikumokról egyébként nemrég kiderült, hogy a Covid ellen is hatásosak lehetnek. Erről alábbi cikkünkben olvashatsz: 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.