Tudtad, hogy nem csak a testednek, hanem a szívednek is van egy saját agya, ami képes hormonokat termelni, és az általa kibocsátott jelek az elmédet is befolyásolják? Ez a képesség pedig segíthet abban, hogy könnyebben megbirkózz a negatív érzéseket kiváltó és az idegrendszert károsító stresszel.
Kísérletek bizonyítják, hogy az agy mellett a szív is kiemelkedő szerepet játszik szervezetünk irányításában. Kijelenthetjük, hogy az ökölnyi, dobogó izom is szabályozó funkciót tölt be szervezetünk bonyolult rendszerében.
Hagyományos stresszkezelés
Ha nehézséget okoz megküzdenünk a mindennapi kihívásokkal, egy idő után átveszi az uralmat az életünk fölött a stressz, ami szervezetünk természetes élettani reakciója. Ha úgy ítéljük meg, hogy egy adott helyzetnek nyertesei vagyunk, akkor a pozitív, ha azonban azt érezzük, hogy bajunk származhat valamiből, akkor a negatív stressz folyamata indul el. Ez utóbbi akár meg is betegíthet, ha nem tudjuk, hogyan legyünk úrrá rajta.
A stresszkezelésnek számos hagyományos módja, technikája van. Erre szolgálnak például a gondolkodásterápiák. Egyebek között ilyen az emlékállítás, amikor arra gondolunk, hogy vajon egy mai esemény egy távolabbi időpontból nézve is ugyanazt az érzést, indulatot váltaná-e ki belünk. Segíthet a stressz leküzdésében, ha nem feltétlenül problémákat akarunk megoldani, hanem helyzeteket szeretnénk kezelni. De az is megkönnyítheti a dolgunkat, ha nem csinálunk mártírt magunkból, és nem kezdünk el azon sopánkodni, hogy vajon ez vagy az miért történhetett meg velünk.
A szívünknek is van agya
Jenei Gábor életmód-tanácsadó, a stresszkezelés újszerű eszközeivel foglakozó témakör kiemelt szakértője szerint téves az a gondolat, miszerint a stressz egy külső környezeti faktor, ami felett nincs hatalmunk. A valóságban a stressz a mi reakciónk egy eseményre vagy állapotra, vagyis belőlünk fakad. Ezért a stressz kezelhető, a helyzetekre vonatkozó más reakcióink tanulhatók a fentebb említett hagyományos gondolkodásterápiákon túl is.
„A szív és az agy közti koherencia felfedezése óta van egy modern, újszerű stresszkezelési módszer is, mellyel – és ezt saját tapasztalataimmal is alá tudom támasztani – a kognitív terápiák is hatékonyabbak lehetnek.
A szív-agy koherencia egy vadonatúj felfedezés, melynek lényege, hogy a szívnek is van egy saját agya.
Tehát jelenlegi ismereteink szerint a szívünk jóval több, mint egy pumpa, miután a szívnek ugyanolyan idegrendszere van, mint az agynak. Ennek a belső szívidegdúcnak köszönhetően, melyet neurointelligenciának is neveznek, e két szervünk még összeköttetésben is áll egymással. A szívben és az agyban lévő idegsejtek kommunikálnak egymással, ráadásul a szív is képes neurotranszmittereket és hormonokat termelni” – mondja Jenei Gábor, aki évek óta figyelemmel kíséri a témával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket.
Kezeld hálával a stresszt!
A szív és az agy azonban nem csak az idegrendszeren keresztül kommunikálnak egymással. Érdekességképpen érdemes megjegyezni, hogy a szív több ingerületet küld az agynak, mint az agy a szívnek, és hamarabb reagál, mint az agy. Vagyis az első jelet a szív küldi az agynak, amire reagálva az agy kiküldi a testbe a megfelelő idegi és hormonális információkat, reakciókat.
Az érzelmi kommunikáción kívül a szív és az agy még két különböző módon lép kapcsolatba egymással. Ezek közül az egyik a szív által termelt hormonokon keresztül zajlik. Ilyen például a szerelemhormonként is ismert oxitocin, ami feljut az agyba, és ennek következtében kialakul a szerelem, a szeretet érzete.
Mindemellett van egy egészen új elmélet, miszerint a két szerv között egy energetikai kommunikáció is zajlik, ami elektromágneses mezőkön keresztül megy végbe.
E szerint a szív egy bio-elektromágneses mező generátor vagy energiaforrás, ami kettő–hat méterre kisugárzik a testen kívülre is. Ezek a szív által kibocsátott elektromágneses hullámok műszerrel is foghatók, mérhetők.
„A szív frekvenciája attól függ, hogy milyen érzések dúlnak a mellkasunkban. A 0,1 Hz-es frekvencia például a hálaérzet, ami koherens az aggyal, vagyis a szív és az agy ezen a rezgésen azonos hullámhosszra kerül.
Ha a hála- és a szeretetérzetet képesek vagyunk a gondolatainkkal gerjeszteni, akkor az gyógyítóan hat az agyra, ami képes a regenerációra, a depresszió leküzdésére, miután bekapcsolja a nyugalomért felelős paraszimpatikus idegrendszerét”
– mondja az életmód-tanácsadó, hozzátéve: ez több mint egy kognitív technika, mert megtanít bennünket a jelenben élni.
A stresszt vagy a múltból hozzuk, vagy a jövőtől való félelem indikálja. Ahhoz, hogy nyugalmi állapotba kerüljünk, vissza kell jönnünk a jelenbe. A frusztrációt, az idegességet, a feszültséget úgy tudjuk megszüntetni, ha a jelenre fókuszálunk, vagyis arra az érzésre, amit a mellkasunkban, a szívünkben érzünk. Ily módon, fókuszálva az érzéseinkre, tudatosan tudunk szeretetet és hálaérzetet gerjeszteni a szívünkben. Ehhez pedig az kell, hogy meg tudjuk magunknak fogalmazni, miért is vagyunk hálásak. Ha ez megtörténik, koherenciába kerül az agy a szívvel, és jól fogjuk magunkat érezni mindaddig, amíg ebben az állapotban vagyunk.
