Evidenciának hisszük, hogy a negyvenórás munkahét normális. De miért? Száz évvel ezelőtt még egészen más munkaidőt tartottak normálisnak az emberek. Lehet, hogy nem ártana elgondolkodni azon, hogy az egészség, a hosszabb ideig tartó munkaképesség és az eredményesebb munka érdekében lejjebb lehetne vinni ezt a negyvenes bűvös számot.
Úgy tűnik, nem csak illúzióról van szó, tényleg átgondolatlan és rossz döntéseket hozunk nyaranta.
Ha tudjuk, mi gátol bennünket, akkor van esély arra is, hogy hatékonyabbá váljunk.
Attól is szoronghatunk, ha mindenről értesít a telefonunk, és attól is, ha semmiről. De akkor mi a megoldás?
Sok munkahelyen hallani panaszokat arról, hogy a "mai fiatalok" azt hiszik, hogy mindenre képesek, önzők, csak magukkal foglalkoznak, nem lehet velük együtt dolgozni. Vannak, akik en bloc lenarcisztikusoznak egy egész generációt. Ez túlzás, de ténynek tűnik, hogy a narcisztikus személyiségjegyek, tehát nem a kóros nárcizmus, tényleg magasabbak a fiataloknál. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lehetne velük nagyon is sikeresen együtt dolgozni.
Mint minden más hasonló fogalom, az életközepi válság sem csak úgy lett, hanem valaki, valamikor kitalálta. Elliott Jaques volt a jelenség első leírója - és hatalmasat bukott vele. Tudományos körökben még válaszra sem méltatták. Ennek ellenére, egyszer csak mégis bekerült a köztudatba, és nincs olyan ember, aki ne hallott volna róla.
Alulfizetettek, túlterheltek, és a körülmények miatt nem is igazán motiváltak ma Magyarországon az egyetemi oktatók, derült ki a felmérésünkből, melyben a hazai állapotokat az európaival próbáltuk összevetni. Persze külföldön sincs kolbászból a kerítés, de azért lényegesen jobbak a lehetőségek, mint itthon.
Jobb a koncentrálóképességünk, pozitívabb a hangvételünk és még a kézmosásról sem feledkezünk meg, összességében sokkal jobban teljesítünk tehát reggelente.
Lehet, hogy egy kicsit elvágyódunk és megérintett minket a nyár, de ezen a héten úgy jött ki a lépés, hogy egészen sokat foglalkoztunk a repüléssel, meg a varázslattal, úgyhogy arra gondoltunk, hogy ezeket képekben is megmutatjuk nektek.
A munkahelyi stressz nem csak képletesen és átvitt értelemben, hanem konkrétan beteggé tesz. Egyre erősebb az a munkahelyi nyomás, ami a dolgozókon van, és kevés vállalat ismeri fel, hogy a dolgozók kizsigerelésével csak a rövid távú érdekeiket szolgálják, hosszú távon veszítenek vele.
Ne kezdje a munkát a hét elején, tervezzen programokat, amiket várhat, addig meg éljen a mának!
Kipihenni az éves fáradalmat nehezebb dolog mint gondolnánk. Mi segítünk!
