Van a színészeknek egy olyan énje, amelyet mi, egyszerű halandók szinte sose látunk. Amikor nem szerepben vannak, nem is közszereplőként a nyilvánosság előtt, és még csak nem is civilként egy négyszemközti beszélgetésben.
Gyakran egy személy, olykor pedig egy tömeg fényképe ír történelmet, mai írásunkban viszont otthonunk, a Föld a főszereplő: a kék bolygó híres portréját – amint felemelkedik a Hold horizontján – a valaha készült legjelentősebb természetfotónak tartják, jogosan. A Földfelkelte névre keresztelt kép alapvetően változtatta meg a világunkról alkotott felfogást, bár nem ez volt az első, a Holdról készített fotó planétánkról, a NASA pedig egy jelentős csalást eszközölt a publikálás során.
Kevés fénykép futott be akkora karriert, mint az argentin születésű kubai gerillavezérről, Ernesto „Che” Guevaráról készült portré, amely kezdetben az ellenkultúra és a baloldali mozgalmak jelképe lett, később azonban a reklámipar és a popkultúra is felfedezte magának: vodkától farmernadrágon keresztül óvszerig szinte mindent hirdettek vele, számtalan mém, paródia és homage készült róla, sokan – köztük Diego Maradona – testükre tetováltatták a híres képet. De vajon milyen alkalomból, milyen célra és ki készítette a legendássá vált fotót?
Az egész világot megrázta a vietnámi buddhista szerzetes öngyilkosságát ábrázoló fénykép, melyen az elnyomás elleni tiltakozás jegyében saját magát felgyújtó férfi nyugodtan, meditálva ül a forgalmas utcán, miközben testét elemésztik a lángok. A döbbenetes felvétel Pulitzer-díjat hozott készítőjének, és alapjában befolyásolta a közvéleményt – de milyen történet áll a legendás fénykép hátterében?
„Mondd, hogy csíz” – hangzik el a jól ismert mondat a fotós szájából, amikor azt szeretné, hogy lencsevégre kapott alanyai mosolyogjanak a képen. De vajon honnét ered és mit jelent pontosan ez a kifejezés?
Régóta terjed az interneten a híres fénykép, amelyen egy sokfős tömeg szalutál lelkesen a náciknak, egyetlen ember kivételével, aki nem hajlandó kart lendíteni, ezért karba tett kézzel mered maga elé – a fotót sokan az elnyomó eszmékkel szembeni passzív ellenállás egyik legszebb kifejeződésének tekintik, a kép mögött megbúvó tragikus történet pedig tökéletesen igazolja ezt. Ki volt a rejtélyes férfi, aki nem volt hajlandó behódolni a hitleri ideológiának?
A háború végét, a béke beköszöntét és az éveken át tartó vérontást követően végre fellélegző emberek örömét kevés fénykép volt képes olyan érzékletesen megörökíteni, mint a New York-i Times Square-en csókolózó matróz és ápolónő legendás fotója, amely Japán kapitulációjának napján, 1945. augusztus 14-én készült, és egy héttel később jelent meg a Life magazin hasábjain. De vajon kik szerepeltek a fotón, valódi csókról vagy beállított pózról volt szó, egyáltalán ismerték egymást a képen szereplők?
Az 1956-os forradalom egyik ikonikussá vált fényképén egy bekötött arcú, vöröskeresztes karszalagot viselő fiatal lány karol át egy dobtáras géppisztollyal a kezében, arcán vagány mosollyal a lencsébe pillantó „pesti srácot”. A pár mögött a felzendült Múzeum körút jellegzetes platánfái láthatóak. A fotó a Paris Match a budapesti eseményekről szóló riportsorozatának nyitóképe lett, később pedig más nyugati lapok is átvették, a rajta szereplő alakok világhírűvé váltak – kilétükre azonban csak fél évszázaddal később derült sor.
És te mit hiányolsz a legjobban?
A magzatok méhen belül történő műtéte hatalmas adománya az orvostudománynak. Számtalan rendellenességet lehet helyrehozni segítségével, ráadásul egy kicsit beleshetünk a babák méhen belüli életének mindennapjaiba is.
Fogadjunk, hogy te sem szereted a rólad készült fotókat! Akármilyen jól is néztél ki aznap, bármennyire is tökéletesek voltak a fények az exponálás pillanatában, a nemrég készült képről elrajzolt karikatúrád néz vissza rád, ugye? Elálló fül, indokolatlanul nagy és szokatlan irányba kanyarodó orr, kapafog... Én már megbékéltem vele és elkönyveltem, hogy rossz a fényképarcom. Nemrégiben viszont érdekes dolgokat tudtam meg erről a jelenségről.
Emlékszel az okostelefonok előtti korra, amikor még eljártunk előhívatni és nagyíttatni a karácsonyi képeket? Bevittük a filmtekercset az üzletbe, hogy aztán a színes fotókkal térhessünk haza, és jól meglepődjünk, ki hogy néz ki a felvételeken (hol volt még a szelfikultúra?). Ám ahhoz, hogy a negatívból kinyerjük a színeket, nincs feltétlenül szükség sötétkamrára… az agyad is képes erre a műveletre. Mutatjuk, hogyan.
