Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kevés fénykép futott be akkora karriert, mint az argentin születésű kubai gerillavezérről, Ernesto „Che” Guevaráról készült portré, amely kezdetben az ellenkultúra és a baloldali mozgalmak jelképe lett, később azonban a reklámipar és a popkultúra is felfedezte magának: vodkától farmernadrágon keresztül óvszerig szinte mindent hirdettek vele, számtalan mém, paródia és homage készült róla, sokan – köztük Diego Maradona – testükre tetováltatták a híres képet. De vajon milyen alkalomból, milyen célra és ki készítette a legendássá vált fotót?
Fidel Castro egykori harcostársa máig ellentmondásos figurája a 20. századi történelemnek: sokan ma is a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdő, jóképű forradalmárt látják benne, míg kritikusai hidegvérű tömeggyilkosként tartják számon, akinek nevéhez fűződik többek között a kubai kényszermunkatáborok létrehozása. A Guevara alakja körül kialakult kultuszhoz jelentős mértékben hozzájárult az ikonikus fénykép, melyen az akkor 31 éves gerillavezér svájci sapkával, hosszú hajjal és szakállal látható, amint a messzeségbe tekint elszántan.
1960. március 4-én a La Coubre francia teherhajó rejtélyes körülmények között felrobbant a havannai kikötőben, legalább száz ember halálát és több száz súlyos sérültet okozva – Castro és a szigetország vezetése a CIA szabotázsakciójának nevezte a történteket, és másnapra tüntetéssel egybekötött nagyszabású búcsúszertartást hirdetett a fővárosban. Az eseményen, amelyen a kubai elnök maga is beszédet mondott, az ország minden fontosabb politikai vezetője megjelent – köztük Guevara, aki akkoriban a Kubai Nemzeti Bank elnöki tisztségét viselte –, de vendégként jelen volt a marxizmussal szimpatizáló francia filozófus-házaspár, Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir is.
Nem meglepő, hogy az eseményre kilátogatott Castro hivatalos fotósa, Alberto Korda is – a magyaros hangzású keresztnévnek semmi köze hazánkhoz, a művész Alberto Diaz Gutiérrez néven látta meg a napvilágot Havannában –, aki Leica gépével igyekezett minden nevesebb vendéget lencsevégre kapni. Korda két fényképet is készített Guevaráról, azonban a temetésről tudósító kubai állami napilap, a Revolución szerkesztője úgy döntött, inkább a Castróról, Sartre-ról és Beauvoirról készült fotókat használja fel, a Che-képeket pedig visszaküldte a szerzőnek.
Kordának ugyanakkor kifejezetten tetszett a két kép, az egyiket – melynek a Hős gerilla (Guerrillero Heroico) címet adta – megkurtította, eltüntette a képbe jobb szélen belógó pálmafát és bal szélen belógó emberi arcot, így állóportrévá alakította azt, majd feltette saját szobája falára Pablo Neruda költő arcképe mellé. A legendás kép évekig csupán Korda otthonában, illetve néhány jelentéktelen kubai propagandakiadványban volt látható, 1967-ben, Guevara halála után azonban új életre kelt: egy olasz könyvkiadó, Giangiacomo Feltrinelli megszerezte Che bolíviai naplójának publikálási jogát, a kötet címlapjára pedig kellően kifejező és olvasócsalogató fényképet keresett, így jutott el a kubai állami fotósig, aki ajándékként, ingyen rendelkezésére bocsátotta a Hős gerilla portréját.
Innentől kezdve nem volt megállás: a fénykép újságok, magazinok és könyvek tucatjaiban jelent meg világszerte, plakátokon, tüntetéseken bukkant fel, idővel egyfajta divatikon vált a „rocksztárkülsejű” forradalmárból. Korda, aki egész életében buzgó híve maradt a marxizmusnak, sohasem kért jogdíjat művéért és örömmel vette annak használatát, ha a Guevarához közeli eszmék népszerűsítéséről volt szó – jóval kevésbé volt elragadtatva, amikor nyugati cégek kezdték reklámcélokra használni a legendás portrét. 2000-ben a brit Smirnoff vodka hirdette termékét a Hős gerillával, amelyhez minden joguk megvolt – hiszen a fénykép köztulajdonban áll –, a szerző azonban morális kifogásaira hivatkozva jogi úton megtámadta a céget és reklámügynökséget: a felek végül bíróságon kívül 50 ezer dolláros kártérítésben állapodtak meg, amit Korda a kubai állami egészségügyi rendszer számára ajánlott fel.
A műgyűjtők is nagy becsben tartják a 2001-ben elhunyt fotós alkotásait: 2013-ban a Hős gerilla egy eredeti példánya 7200 euróért (mintegy 2,5 millió forintért) talált gazdára egy bécsi árverésen. Korda fotója mellett szintén híressé vált a svájci René Burri által egy 1963-as interjú során lőtt fénykép, amelyen Guevara jókora szivarral a szájában néz a kamerába – az anekdota szerint, amikor Korda elküldte Burrinak a Hős gerilla egy példányát ajándékba azzal, hogy ez a forradalmárról készült leghíresebb felvétel, a svájci fotós saját képével viszonozta a gesztust, melyhez az alábbi kommentárt fűzte: „Kedves Alberto! Rendkívüli megtiszteltetés számomra, hogy megkaptam a képet, most pedig hadd küldjem el neked a Guevaráról valaha készült legjobb fotót”.
