A legújabb kutatások szerint a személyiségjegyek jelentős szerepet játszhatnak a demencia kialakulásában. A betegség világszerte több mint 55 millió embert érint, és jelenleg ez a hetedik vezető halálok.
A kurkuma nemcsak színesebbé és ízletesebbé teszi az ételeinket, hanem az egészségünket is óvja. A fűszer segíti az ideális agyműködést, javítja a memóriát, csökkenti az agyködöt és javítja a kognitív képességeket, hiszen megvédhet az Alzheimer-kórtól is.
Egy szingapúri nyelvészekből álló kutatócsoport megállapította, hogy a szóhasználatunk már évekkel a diagnózis felállítása előtt utalhat a demencia kialakulására. Aki ugyanis kevesebbet beszél, de több elvont főnevet használ, annál valószínűsíthető az agyi leépülés idősebb korban. Ez a beszédminta ugyanis jelentősen hasonlít az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kommunikációjára.
A demencia kora jelei, mint például a feledékenység vagy a tájékozódási képesség elvesztése mellett az orvosok egy eddig a kognitív hanyatlás jellemzőjeként nem tapasztalt tünetre lettek figyelmesek. Megállapításuk szerint a járásunk is utalhat az agyműködés korai hanyatlására.
Kiderült, hogy a sztatinok, vagyis a koleszterin és triglicerid csökkentésére szolgáló gyógyszerek, melyek általában 20-50 százalékkal csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, akár demenciát is okozhatnak.
Egy új tanulmány bebizonyította, hogy jótékony hatással van az agyunkra az olívaolaj, melynek rendszeres fogyasztása 28 százalékkal csökkentheti a demencia kockázatát. Ennek érdekében elegendő naponta mindössze fél evőkanálnyit fogyasztanunk belőle. Az olívaolajon kívül még négy élelmiszercsoport van, amelyek fogyasztásával egyszerűen mérsékelhető a demencia kialakulásának esélye.
A demencia különféle típusainak legfőbb tüneteként jelentkező súlyos memóriavesztés kezdetben apró, sokszor nem túl feltűnő jelek révén mutatkozik meg. Ezeket néha nehéz kiszúrni, így összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni.
Kutatók nemrég felfedezték, hogy az elme egyre romló állapota a memóriavesztés, az izomgyengeség és a koordinációs problémák mellett csökkent torokérzékeléssel is jelentkezhet, ami nyelési nehézségekhez vezethet. Éppen ezért ez is a demencia egyik korai jele lehet. A diszfágiának is nevezett képességromlás tünete lehet továbbá a kényszeres rágás és az az érzés, hogy evés közben a szájban kell tartani az ételt. Ez súlyvesztést, alultápláltságot és kiszáradást eredményezhet.
A demencia rettegett diagnózisának megszületése előtt tizenkét évvel megmutatkoznak a betegség jelei. A látásban bekövetkező változások utalnak arra, hogy az állapot kialakulására lehet számítani.
Van néhány szokás, amire ha figyelünk, akkor jelentősen csökkenhet a demencia kockázata, és idősebb korunkban is megfelelő szintet tarthatjuk agyunk egészségét és kognitív képességeinket.
Valóságos népbetegséggé vált a demencia, amely mintegy 300 ezer honfitársunkat, hozzátartozóikkal együtt pedig az ország közel egytizedét érinti. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a mozgás fontosságára hívta fel a figyelmet, mely nagyban javíthat a betegek életminőségén is.
Az életkor előrehaladtával gyakrabban megtapasztaljuk, hogy nehezebben jutnak eszünkbe a szavak, sőt van, hogy a szavak keveredése okoz nehézséget a kommunikációnkban. A Torontói Egyetem legújabb kutatása azonban azt sugallja, a feledékenységnél, pontosabban a szavak elfelejtésénél sokkal pontosabban jellemzi a kognitív hanyatlásunkat, ha megváltozik a beszédtempónk.
