A demencia jele lehet, ha nem ismered fel ezeket az illatokat
Mivel a gyógyíthatatlan betegség évtizedekig észrevétlen maradhat, a szagteszt fontos eleme lehet a korai diagnózisnak.
Mivel a gyógyíthatatlan betegség évtizedekig észrevétlen maradhat, a szagteszt fontos eleme lehet a korai diagnózisnak.
A rendszeres testmozgás által beindított folyamatok segítik a szellemi frissesség fenntartását, sőt akár a demenciával összefüggésbe hozható tünetekkel szemben is védelmet jelenthetnek.
Amikor az agy egészséges öregedéséről beszélünk, tudnunk kell, hogy - bár egyértelmű klinikai tünetek nincsenek - a 75 évnél idősebb emberek 80 százalékánál kimutatható az agyban valamilyen neuropatológiai elváltozás, ami sok esetben kevert kórképet - az Alzheimer, a vaszkuláris patológiák és a Lewy-testes betegség kombinációját - jelenti.
Sajnos nem minden faktor kontrollálható, de így is akadnak azonban olyan dolgok, amiken javíthatunk.
A figyelmen kívül hagyott halláskárosodás sokkal komolyabb problémák kialakulásához is hozzájárulhat.
Összegyűjtöttük azt az öt, egészség/betegség témában készült cikkünket, amelyre a Dívány olvasói leginkább kíváncsiak voltak.
Egy új kutatás eredményei az eddiginél mélyebb kapcsolatot sejtetnek a REM magatartászavar és a 10-15 évvel annak megjelenése után kialakuló neurológiai betegségek között.
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport, amiről dióhéjban mi is beszámoltunk. Kíváncsiak voltunk, pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban, ezért most jövünk a részletekkel. Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézetének oktatója válaszolt a kérdéseinkre.
Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki.
A rendszeres testmozgás, az oktatás, és az aktív társas élet is sokat segíthet például, és bár genetikai tényezők is befolyással vannak a tünetegyüttes kialakulására, bizonyos rossz szokások és betegségek megelőzésével jelentősen csökkenthető a kockázat.
Nemcsak azért szívás mindenkit önzőnek hinni, mert attól boldogtalanabb az élet. Az agynak és az egészségnek sem tesz jót.
Növeli az időskori elbutulás kockázatát ha az éjszakánk egy kritikus periódusában nem alszunk eleget.