Kvíz: Mit tudsz az időskori elbutulásról?

A demencia, és azon belül az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, 65 éves kor felett pedig nagyjából ötévente megduplázódik az esély arra, hogy valakinél kialakul a betegség, az első számú kockázati tényező tehát a magas életkor. Az alumínium főzőedények használata, az influenza elleni oltás, a mesterséges édesítőszerek vagy az amalgám fogtömés azonban a híresztelésekkel ellentétben nem vezet Alzheimer-kórhoz.

A társadalom folyamatosan öregszik, és mivel a demenciának épp az életkor a legnagyobb rizikófaktora, az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt a demens betegek száma. Természetesen az időskori elbutulás nem feltétlenül az öregedés velejárója, ugyanakkor tény, hogy 65 éves kor felett ötévenként megduplázódik a betegség kialakulásának az esélye. A 65-74 év közöttiek mintegy 3 százaléka szenved a demencia valamilyen formájában, míg a 85 éves kor felettieknek már majdnem fele.

A demencia leggyakrabban előforduló formája az Alzheimer-kór, de hogy valaki Alzheimer-kórban szenvedett-e, az valójában csak halála után állapítható meg teljes bizonyossággal, amennyiben kimutathatók az erre a betegségre jellemző agyi elváltozások, vagyis a plakkok és a zárványok.

Egyetlen ételről, vitaminról, étrendkiegészítőről vagy gyógyszerről sem mutatták ki, hogy hatékony lenne az Alzheimer-kór gyógyításában. A szőlőben található rezveratrol ugyan egy ígéretesnek kikiáltott antioxidáns, de korábban az E-vitaminról, a C-vitaminról, a gingko bilobáról, a B-vitaminokról és a koenzim Q10-ről is hasonlóan vélekedtek, bizonyíték azonban nincs arra, hogy segítenének megelőzni vagy lelassítani az Alzheimer-kór kialakulását. A kutatások szerint az ép agyműködés fenntartása érdekében érdemes a gyümölcsökben, zöldségekben, halakban és magvakban gazdag étrendet választani, de még ez sem garancia arra, hogy megelőzöd a bajt.

Az esetek kevesebb, mint 5%-ában van szó a korai, már 30-40 éves korban jelentkező Alzheimer-kórról, amelyhez az egyik szülőtől örökölt három gén valamelyikének mutációja vezet. A késői, 65 év fölött megjelenő változat esetében a betegség kialakulásának esélyét növelő genetikai rizikófaktorokról beszélhetünk; ezek közül a legfontosabb az ApoE 4-es alléllal rendelkező genotípus, de fontos tudni, hogy azért, mert valakiben megtalálható, még nem biztos, hogy ki fog alakulni nála az Alzheimer-kór.

Íme, a tíz intő jel: #Memóriaromlás, ami felforgatja a hétköznapokat. #Nehézséget okoz a problémamegoldás, a tervezés és szervezés. #Nyomasztó súllyá válik a napi rutin. #Időbeli és térbeli tájékozódás elvesztése. #Vizuális-térbeli nehézségek: a beteg nehezen egyensúlyozik, mellényúl, félrerak tárgyakat,, csoszogóvá válik a járása. #Visszahúzódás, társas élet elhanyagolása. #Gyengülő írásbeli vagy szóbeli kommunikációs képesség. #Csökkenő ítélőképesség. #Hangulatingadozás, személyiségváltozás. #Kihívást jelentenek a mindennapos, otthoni, munkahelyi feladatok és a szabadidős tevékenységek is.

Az elmúlt harminc év kutatásaiból kiderült, hogy a szaglás romlása összefügg az enyhébb memóriavesztéssel, de a súlyos Alzheimer-kórral is. Ez érthető is, vélik a tudósok, ha belegondolunk, hogy a szaglóhagyma és az úgynevezett entorhinális kéreg - ami a memória működtetéséből is kiveszi a részét és az aromák megkülönböztetéséért is felel - azon agyi struktúrák közé tartoznak, amiket a betegség elsőként “támad meg”. Az eredmények fontosak a korai diagnózis felállítása szempontjából, hiszen a gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség akár évtizedeken keresztül észrevétlen maradhat, ezzel a módszerrel azonban még időben, az állapot súlyosbodása előtt kimutatható, hogy kik vannak nagyobb veszélyben.