Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy szingapúri nyelvészekből álló kutatócsoport megállapította, hogy a szóhasználatunk már évekkel a diagnózis felállítása előtt utalhat a demencia kialakulására. Aki ugyanis kevesebbet beszél, de több elvont főnevet használ, annál valószínűsíthető az agyi leépülés idősebb korban. Ez a beszédminta ugyanis jelentősen hasonlít az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kommunikációjára.
A kutatáshoz Szingapúr egyedülálló környezetet biztosított, tekintettel arra, hogy a délkelet-ázsiai ország nyelvhasználata igen színes, hiszen négy hivatalos nyelvvel és különféle dialektusok keverékével is rendelkezik. A vizsgálat egyedülálló volt abból a szempontból is, hogy a korábbiakkal ellentétben a strukturálatlan és spontán beszédre összpontosított.
Szeretet, jóság, szépség – a demenciára utalnak
A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a vizsgálatban résztvevők a szokásosnál is többször használtak a mindennapokban olyan elvont fogalmakat, mint a szeretet, a jóság és a szépség.
A nyelvészek által jegyzett tanulmány megállapította, hogy az idős szingapúriak természetes, hétköznapokban használt beszédéből kimutathatóak a demencia korai nyelvi jelei. Azok ugyanis, akik a memóriával összefüggő enyhe kognitív károsodásban szenvedtek, kevesebbet beszéltek, de több elvont főnevet használtak.
Így zajlott a kutatás
A kutatócsoport 148, 60-as és 70-es éveikben járó szingapúri beszédét tanulmányozta. A résztvevőket arra kérték, hogy húsz percen keresztül beszéljenek bármilyen témáról angolul, a kérdezőbiztosok minimális közreműködésével. A beszélgetésekről hangfelvétel is készült. A téma szabadon választható volt, a résztvevők beszélhettek a munkáról, a nyugdíjas éveikről, a családi életükről és a közügyekről is.
A rögzített beszélgetésekben csaknem 30 ezer szó hangzott el, melyeket a nyelvészek leírtak, majd egy szoftver segítségével főnevek és igék szerint csoportosították őket. A kutatócsoport ezt követően megszámolta, melyik szóból mennyit használtak az idős szingapúriak a beszélgetések során.
A kutatás érdekességeként a szóhasználat elemzése során kiderült, hogy a szakemberek semmilyen összefüggést nem találtak az igék használata és a demencia kockázata között.
A kutatók úgy vélik, eredményeik jelentős áttörést hoztak, mivel a demencia hagyományos diagnosztizálását egy sor neuropszichológiai és neurológiai teszt alapján végzik. A természetes beszéd vizsgálata azonban alkalmas lehet a korai kognitív hanyatlás nyelvi jeleinek kimutatására. Ez egy megbízható, költséghatékony eszköz, amely segítheti az orvosokat a progresszív betegség korai diagnosztizálásában és kezelésében.
A beszédünk több szempontból is utalhat arra, ha valakinél elindult a kognitív hanyatlás. Ha szeretnéd tudni, hogy milyen verbális jegy utal még a demencia kockázatára, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
