Kiderült, hogy a sztatinok, vagyis a koleszterin és triglicerid csökkentésére szolgáló gyógyszerek, melyek általában 20-50 százalékkal csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, akár demenciát is okozhatnak.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a demencia leggyakoribb formáit részben a koleszterinszintnek és az agy vérellátásának megváltozása okozhatja.
Védi a szívet, de demenciát okozhat a gyógyszer
A sztatinok a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak, ha a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatának csökkentése a cél, különösen igaz ez a magas koleszterinszinttel, cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvedők esetében. A sztatinok ugyanis megakadályozzák egyebek között a szívrohamot és a stroke-ot azáltal, hogy meggátolják a máj koleszterintermeléséhez szükséges kulcsfontosságú enzim termelését.
A kutatók az elmúlt évek vizsgálatai során kapcsolatot találtak a sztatinhasználat és a kognitív változások között. Miután az előrejelzések szerint 2050-re a demencia előfordulása megháromszorozódhat, különösen fontos, hogy mélyebb tudományos ismereteket szerezzünk a sztatinok szívegészségen túlmutató hatásairól.
Ezek a koleszterincsökkentő gyógyszerek befolyásolják az agy működését
A sztatinok elsődleges szerepe a koleszterin szabályozása, de az agyra gyakorolt hatásuk összetett, mivel az agy normál működéséhez koleszterinre van szükség. A koleszterinnek ugyanis létfontosságú szerepe van a sejtmembránok, bizonyos hormonok és vitaminok termelésében az agyban.
Bár a sztatinok egyrészt megvédhetik az agyat azáltal, hogy javítják a véráramlást, csökkentik a gyulladást és a stroke kockázatát. Ez utóbbi különösen fontos, ugyanis a stroke a kognitív hanyatlás egyik fő kockázati tényezője.
Másrészt vannak olyan hipotézisek, amelyek szerint a sztatinok befolyásolhatják az agy koleszterin-anyagcseréjét, esetleg befolyásolhatják a memóriát és a kognitív funkciókat.
Még nem tisztázott pontosan a gyógyszer hatása
Azzal kapcsolatban, hogy a sztatinterápia növelheti-e a demencia kockázatát, a bizonyítékok vegyesek, és további kutatásokra van szükség a kölcsönhatások teljes megértéséhez.
Vannak ugyanis olyan megfigyelésen alapuló tanulmányok, amelyek azt sugallják, hogy a sztatinok valójában segíthetnek a demencia, az Alzheimer-kór és az enyhe kognitív károsodás csökkentésében. Erre azonban konkrét bizonyítékok nincsenek, hiszen számos befolyásoló tényező, például az életkor, a nem, a genetika, az etnikai hovatartozás és az egészségügyi állapot is szerepet játszhat a kölcsönhatásban. Ezek a változók ugyanis elfedik azt, hogy a sztatinok valóban befolyásolják-e a demencia kockázatát. A gyógyszer mellékhatásai között azonban számon tartják az emlékezetkiesést és a zavartságot is.
Vannak olyan emberek, akik soha nem produkálnak Alzheimer-koros tüneteket annak ellenére, hogy az agyukban Alzheimer-kórnak megfelelő elváltozások jelentkeznek. Ha kíváncsi vagy, miért,kattints ide!
