Egy új kutatás szerint a megfelelő alvás erősebben összefügg a hosszabb élettel, mint az étrend vagy a testmozgás.
A hosszú repülőutakon sok utas próbál kényelmesebb alvóhelyzetet találni, ám a tudósok most figyelmeztetnek: az egyik leggyakrabban használt póz valójában káros lehet a szervezetre. A kabinokban lévő lehajtható asztalra dőlve szundikálni ugyanis komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.
Messze nem csak a sötétség és a zajmentesség a fontos a jó alváshoz: ez igen sok tényezőtől függ.
Az éjjeli ébredés és az utána ébren töltött egy-két óra napjainkban inkább bosszúságot okoz, a középkorban azonban ez volt az általános: a kétfázisos alvás az ipari forradalom megjelenésével tűnt csak el.
Egy holland bölcsőde ártatlannak szánt posztja óriási vitát robbantott ki, a gyerekek ugyanis kültéri, emeletes, ketrecnek tűnő ágyakban alszanak. A videó láttán sokakban felháborodás támadt, mások viszont épp ellenkezőleg, a módszer jótékony hatásait hangsúlyozták.
Az alvás minősége nem csak azon múlik, hogy a szoba megfelelően szellőzik-e, vagy hogy zavaró zajokkal kell-e megküzdeni a hálószobában. Az ágynemű anyagválasztása is jelentősen befolyásolja az éjszakai pihenésünket.
A megfelelő minőségű alvás alapfeltétele az egészségnek és a kiegyensúlyozottságnak is. Ebben pedig a növények igen sokat segíthetnek.
A legtöbben tökéletesen elvannak napi 7-9 óra alvással, de vannak, akiknek ennyi messze nem elég. Egy ritka neurológiai rendellenességben szenvedők akár napi 18–20 órát is képesek aludni, mégsem érzik magukat kipihentnek, amikor felébrednek. A betegség drasztikusan befolyásolja a mindennapi életet.
Egy új kutatás szerint az alvási szokásaink nemcsak arról árulkodnak, mennyire pihenjük ki magunkat, hanem arról is, hogyan működik az agyunk és miként reagálunk a mindennapi stresszre. A szakértők szerint az emberek nagyjából öt különböző alvótípusba sorolhatók – és ezek a mintázatok sokat elmondanak a személyiségünkről is.
A hipnikus rángás ijesztő éjszakai jelenség, de általában fölösleges aggódni miatta.
A tengerentúlon elfogadott dolognak számít, hogy a házastársak külön alszanak, Európában viszont a kapcsolat kihűlését látják benne.
Gyerekkorunk kedvenc alvótársai sokszor nem tűnnek el az életünkből felnőttként sem – és ez egyáltalán nem baj. Egyre több kutatás és szakértő hangsúlyozza, hogy a plüssállatokhoz való ragaszkodás felnőttkorban is természetes, sőt, kifejezetten jótékony hatással lehet a lelki egészségre és az alvásminőségre.
