Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hipnikus rángás ijesztő éjszakai jelenség, de általában fölösleges aggódni miatta.
Képzeld el, hogy fekszel az ágyban, már éppen kezdesz álomba merülni, amikor a tested hirtelen megrándul, és felriadsz. Ismerős ez az ijesztő érzés? Nos, nem vagy egyedül, az emberek körülbelül 70 százaléka átélt már hasonlót legalább egyszer az életében. A jó hír az, hogy esetek túlnyomó többségében ártalmatlan jelenségről van szó.
Ártalmatlan, de ijesztő lehet a rángás elalvás közben
Ez a nyugtalanító testi reakció az úgynevezett hipnikus rángás. Gyakran kíséri olyan érzés, mintha zuhannánk, vagy megbotlanánk. A pontos okát még a tudósok sem tudják, de több elmélet is létezik.
Az egyik magyarázat szerint, amikor ébrenlétből az alvás állapotába kerülünk, az idegrendszer fokozatosan lelassul, felkészül az éjszaki üzemmódra, és az izmok ellazulnak. Néha ezt a lenyugvási folyamatot az agy tévesen leesésnek vagy botlásnak értelmezi, ezért egy gyors, erősteljes jelzést küld a testnek. Ennek eredménye a hipnikus rángás.
Az elalvás előtti rángás többnyire a test egyik oldalát érinti, és fájdalommentes. Nem jár semmilyen káros egészségügyi vagy alvási következménnyel.
A leggyakoribb probléma vele, hogy kellemetlen, nyomasztó hangulattal jár, mint egy rossz álom, de utána többnyire nem tart hosszú ideig újra elaludni, sokan pedig fel sem ébrednek rá.
Bár a legtöbbünknek nem kell aggódnunk, néhányan bizsergést vagy fájdalmat tapasztalhatnak a hipnikus rángás hatására. Gondot okozhat az is, ha a rángások hosszabb távon gyakran jelentkeznek, mert ilyenkor félve várja az ember az újabb rángásokat, ami álmatlansághoz vezethet.
Tanulmányok kimutatták, hogy a hipnikus rángások bizony betegségekben, például Parkinson-kórban szenvedő embereknél gyakrabban előfordulnak, valamint a Parkinson-kór korai szakaszában jelentkező tünetek egyike lehet. Az viszont valószínűtlen, hogy a rángás önmagában, más szimptómák – például a mozgás megváltozása – nélkül jelentkezzen, a Parkinson-kórnak más, sokkal megbízhatóbb tünetei vannak.
A hipnikus rángások előfordulhatnak egyes vényköteles gyógyszerek, különösen antidepresszánsok mellékhatásaként. Bár ez nem túl gyakori, és egyelőre a pontos okát sem tudják, számos olyan esetet jelentettek, amikor a gyógyszer szedésének abbahagyása után a rángások is hamar megszűntek.
Ezek a tényezők fokozzák az éjszaki rángások esélyét
A hipnikus rángások bármilyen életkorban előfordulhatnak, de a felnőttek körében gyakoribb. Ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy náluk gyakrabban lehetnek olyan életmóddal kapcsolatos körülmények, amelyek fokozzák a furcsa jelenség kockázatát.
- Esti sport. Általában a testmozgás jótékony hatással van az alvásminőségre. De mivel egy energizáló tevékenységről van szó, ami inkább ébren tart, mintsem fáradttá, álmossá tesz, a késő esti, túl intenzív sport hatására gyakrabban jelentkezhetnek hipnikus rángások.
- Alváshiány. A rossz alvásminőség, az alvászavarok és álmatlanság szintén növelhetik a rángások kockázatát, függetlenül attól, hogy valaki krónikus inszomniában szenved, vagy csak más okok – például a sok teendő – miatt átmenetileg nem tudott eleget aludni.
- Kávé. A koffein ébren tartja az agyat, és megnehezíti az elalvást, ami növelheti a hipnikus rángás esélyét. Hasonló hatása van a nikotinnak is.
- Stressz. A mindennapi stressz hozzájárulhat az álmatlansághoz, a rossz alvásminőséghez, ami ezáltal szintén fokozza a hipnikus rángások kockázatát. A szorongó gondolatok ébren tarthatnak éjszaka, megnehezítve az alváshoz vezető átmenetet.
Ha olykor-olykor előfordul nálad elalvás előtti rángás, minden bizonnyal nincs ok az aggodalomra. Ám amennyiben napközben is hasonló, tartós izomösszehúzódásokat tapasztalsz, vagy alvás közben egyéb rángatózás is jelentkezik nálad, érdemes szakemberhez fordulni.
Az emberi test más furcsa rángatózást is képes produkálni, ez lehet a háttérben, ha tikkel a szemed.
