Kegyetlennek tűnik a módszer, ahogy Hollandiában a bölcsődéseket altatják, mégis egészséges

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy holland bölcsőde ártatlannak szánt posztja óriási vitát robbantott ki, a gyerekek ugyanis kültéri, emeletes, ketrecnek tűnő ágyakban alszanak. A videó láttán sokakban felháborodás támadt, mások viszont épp ellenkezőleg, a módszer jótékony hatásait hangsúlyozták.

Bár elsőre meghökkentő lehet, a kültéri altatás évtizedes hagyomány Észak-Európában.

Ezért alszanak kint a holland bölcsődések

Egy hollandiai antropozófiai bölcsőde osztotta meg Instagram oldalán a gyerekek ebéd utáni rutinját. Az intézményben a természet ritmusához igazított gondozás kiemelt szerepet kap. A gondozónő részletesen bemutatta, milyen aprólékos előkészületek előzik meg a déli alvást. A kiságyakat reggel alaposan kiszellőzteti, szárazra törli, gyapjú alátétekkel és meleg takarókkal készíti elő. A gyerekek ruházatát mindig az időjáráshoz igazítja, a babákat pedig külön figyelemmel helyezi el, hogy nyugodt, biztonságos körülmények között aludhassanak el.

Első pillantásra meghökkentő lehet a holland módszer, de a gyerekek számára nemhogy nem káros, hanem sok esetben kifejezetten jótékony. A friss levegőn történő pihenés mélyebb alvást biztosít, segíti a természetes bioritmus működését, és hozzájárul ahhoz, hogy a kicsik nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban folytassák a napjukat.

A videón is egyértelműen látszik, hogy a gyerekek nem szenvednek: békésen, mély álomba merülve pihennek a gondosan előkészített kültéri ágyakban. Bár a módszer sokakban kétkedést váltott ki – ezt jelzi a rengeteg negatív komment is –, a hozzászólások között szép számmal akadtak olyanok, akik a kültéri alvás előnyeit és a gondozók hozzáértését dicsérték.

Idézőjel ikon

Ez szuper egészséges, Skandináviában sok gyerek alszik kint, és bizonyítottan egészséges a tüdőnek. Ez a hölgy rendkívül kedves a gyerekekkel, és mindannyian szuper boldognak tűnnek, és nézzétek, milyen jól szunyókálnak!

A kinti, szabad levegőn történő altatás Skandináviában bevett gyakorlat. Egy 2000-es években készült felmérésben a finn szülők döntő többsége arról számolt be, hogy gyermekeik kifejezetten élvezik a hideg levegőn történő pihenést, és sokan azt tapasztalták, hogy ezek után jóval élénkebben folytatják a napot, mint a szobai alvást követően.

A jelenség mögött az állhat, hogy a hűvösebb környezet általában mélyebb, pihentetőbb alvást tesz lehetővé.

A módszer eredetéről többféle vélekedés létezik

Sokan úgy gondolják, az északi országokban ezzel készítik fel a gyerekeket a kemény telekre, mások szerint immunerősítő hatása lehet a hideg levegőnek. Tudományos kutatások alátámasztották, hogy a természetben töltött idő és a kinti játék hozzájárul a gyerekek ellenálló-képességének fejlődéséhez.

Gondoltad volna, hogy régen nem úgy pihentek éjszaka őseink, mint mi most? A 18. századig az emberek sosem aludtak egyben nyolc órát. Olvasd el a következő cikkünket is, amiben ennek a jelenségnek az okait tártuk fel.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?