Hogy jönnek létre, és vajon mennyire ártalmasak ezek a képződmények? A természet csodái mai részéből kiderül.
Ha nyitva tartod a szemed, a virágoktól sok kérdésre választ kaphatsz. Például arra, hogy számíthatsz-e csapadékra a nap folyamán.
A természet csodái mai részében a kolibrikről olvashatsz érdekességeket.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében egy apró, de igen erős állatot mutatunk be. A sáskarák egyetlen ütésével képes elkábítani a nálánál jóval nagyobb ellenfeleket is.
A skorpió elég sajátosan értelmezi a szülői gondoskodást, és a párosodási szokásai is felettébb különösek. Máris megérted, hogy miért.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részéből kiderül, hogy hogyan képesek kipihenni magukat a delfinek anélkül, hogy átadnák magukat az öntudatlan alvásnak.
Sorozatunk mai részének szereplője akár A rút kiskacsa főhőse is lehetne. A flamingó ugyanis fehérnek vagy szürkének születik, és csak később válik rózsaszínné.
A selyemmajmok kicsit olyanok, mint a kotnyeles szomszédok: kihallgatják egymás beszélgetéseit, majd az elhangzottak tükrében rögtön ítélkeznek is.
Gondoltad volna, hogy a tehenek, akár csak mi, emberek, szeretnek a barátaikkal lenni? Ráadásul rosszul érinti őket, ha el kell válniuk tőlük.
A természet csodái mai részének szereplői nem növények, és nem is állatok. Bemutatjuk a világ legtermetesebb élőlényeit, a gombákat.
A természet csodái mai részében a harkályok szokásait tesszük mérlegre: vajon mennyire hasznosak és mennyire ártalmasak ezek az erdei madarak a fák számára?
A fajtársak készségesen segítik egymást, az idegen fajokkal azonban többnyire harcban állnak. Ismerős? Bizony, a fák is így működnek. A természet csodái mai részében Peter Wohlleben erdész könyveiből hoztunk néhány érdekességet.
