A természet csodái című sorozatunk mai részében egy igazi drámát mutatunk be, melynek főszereplői egy közkedvelt fűszer- és gyógynövény, egy szép lepkefaj és a Myrmica nemzetségbe tartozó hangyák.
A legújabb kutatásokból megtudhatjuk, hogy miért a kacsacsőrű emlős a legpáratlanabb állat a Földön, és mikor élt az utolsó közös ősünk.
A leleményes kisemlősök sokszor folyamodnak elterelő manőverekhez, hogy a többi mókus ne tudja megdézsmálni fáradságos munkával összegyűjtött tartalékaikat.
A molnárpoloska, ha veszélyeztetve érzi magát, szárnyas utódokat nemz, és kedvezőbb kilátásokkal kecsegtető környékre költözik.
Ha eddig azt hitted, hogy a madarakba szemernyi segítő szándék sem szorult, akkor ideje, hogy megismerkedj az afrikai szürkepapagájjal, amely példás csapatjátékosnak számít.
Hallottál már azokról a halfajokról, amelyeknek nőstényei a szájukban költik ki utódaikat? A természet csodái című sorozatunk mai részének ők a főszereplői.
Földünk történetének legnagyobb húsevője nem finomkodott, ha a túlélésről volt szó. A megalodon, vagyis az óriásfogú cápa már az anyaméhben hozzálátott rettegett hírneve kivívásához.
A természet csodái mai részét csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.
Mi a közös a koalában és az emberben? Szem, száj, orr, fül, végtagok, ujjak... az ujjakon pedig ujjnyomatok!
Egyes kakukkfajok fiókái fészekparazita módon, nevelőszülők szárnyai alatt jönnek a világra, és erről egyedül a cselszövő biológiai szülők tudnak.
A zebracsíkok Darwin óta bosszantják a biológusokat. Miért csíkosak pont ezek a lófélék, amikor a világ más részein élő legközelebbi rokonaik nem azok?
Az elefántok társadalmában a tehén a csorda uralkodó tagja, aki még idős korában is fontos szerepet tölt be a csoport életében.
