A tengeri vidrák nem azért fogják egymás kezét álmukban, hogy így mutassák ki szeretetüket.
A rendkívül ritka és valószínűleg súlyosan veszélyeztetett Brookesia nana nevű faj miniatűr méretei még a kutatókat is meglepték: a hüllő nagyjából akkora, mint egy emberi köröm.
A természet csodái mai részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen célt szolgálhat az állatvilágban a kannibalizmus.
Amerika trópusi övezetének legkülönösebb lakóit, az üvegbékákat részlegesen áttetsző testük segíti abban, hogy megmeneküljenek a rájuk leselkedő ragadozók elől.
Így tesznek a vízilovak és a páviánok is, utóbbiak ráadásul fel is falják áldozatukat. A természet csodái mai részében az úgynevezett infanticidiumról, avagy a fiatal fajtársak elpusztításának indítékairól olvashatsz.
A Földközi-tenger parányi, de annál rendkívülibb lakója olyan tulajdonsággal bír, amelyre az emberiség az idők kezdete óta vágyik.
Nem önszórakoztatás céljából zsonglőrködnek, annál komolyabb szándékuk vannak azokkal a kavicsokkal.
A rénszarvas a szélsőséges sarkköri fényviszonyoknak megfelelően képes változtatni a szeme színét.
A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, hogy miért nem nevezhető az egyiptomi ugróegér a szülőség mintaképének.
Számunkra egy meditációs CD mélytengeri zajainak tűnhetnek, a delfinek számára viszont nagyon is sokat jelentenek füttyszerű jelzéseik: például a nevüket.
A legtöbb rovarfaj nem a szépségéről híres, az Ázsiában honos orchideamanó azonban rácáfol az előítéletekre.
Minden jel arra mutat, hogy a szokatlan viselkedésforma a csoportos vadászatra vezethető vissza, és összetett érzelmek állnak mögötte.
