Egy pillanatra tekints fel a képernyőről, és nézz körbe. Talán találsz az asztalodon egy csésze forró kávét, egy pohár csapvizet, esetleg egy palack szénsavas üdítőt. Ha így van, bizony éppen dinópisit iszogatsz.
A természet csodái mai részében kiderül, hogy a fáknak is szükségük van arra, hogy kommunikáljanak egymással – és meg is teszik, mégpedig igen rafináltan és hatékonyan.
Ha eddig azt gondoltad, hogy az állatok közül az elefántnak van a legnagyobb füle, bizonyos értelemben igazad is volt. De mi van akkor, ha az arányokból indulunk ki?
Egyes papagájfajok remekül tudnak utánozni mindenféle hangot. De vajon mi célt szolgál ez a ritka menő tulajdonság? A természet csodái legújabb részében ennek jártunk utána.
Sorozatunk legújabb részének főszereplője a bohóchal, aki minden esetben hímként kel az ikrából.
Nem az emberek, a prérikutyák is szeretik egymást öleléssel és puszival köszönteni. Ők azonban teljes más okból, mint mi.
A lajhárok arról híresek, hogy végtelenül lassúak, de ez nemcsak a mozgásukra, hanem az anyagcseréjükre is igaz.
A természet csodái mai részében arról olvashatsz, hogy miért és hogyan szedi rá egy Dél-Afrikában élő növény a szorgos és hiszékeny ganajtúró bogarakat.
A polipok óceánjaink legmisztikusabb teremtményei. Alakjaik köré számtalan legenda szövődött, de nem pusztán szokatlan testfelépítésük teszi őket bolygónk egyik legrendkívülibb lényeivé.
Aprók, mutatósak és halálosak. A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, milyen körülmények között veszti el életveszélyes tulajdonságát a rettenetes nyílméregbéka.
A madárvilágban mindenféle munkamegosztásra akad példa, ám – a közhiedelemmel ellentétben – a fajok többségénél a szülők közösen viselik a terheket.
A természet csodái mai részében az afrikai elefántokról esik szó, akik megtanulták, hogy az ember éppen olyan veszélyes lehet, mint egy rájuk támadó méhraj.
