Az állat, amely három szívével és csonttalan testével egy sci-fi főszereplője is lehetne

Olvasási idő kb. 2 perc

A polipok óceánjaink legmisztikusabb teremtményei. Alakjaik köré számtalan legenda szövődött, de nem pusztán szokatlan testfelépítésük teszi őket bolygónk egyik legrendkívülibb lényeivé.

Ma közel háromszáz polipfajtát különböztethetünk meg, amelyek legkisebbike elfér egy feles pohárban, legnagyobbika pedig – a tengerészek legendáinak táptalajt adó óriáspolip – akár kilenc méter hosszúra is megnőhet. Fajtájuktól és méretüktől függetlenül egytől egyig kivételes állatok. 

Három szív, kék vér

A polipok anatómiájukat tekintve a legelrugaszkodottabb science fictionben is megállnák a helyüket. Kezdjük mindjárt azzal, hogy szervezetük oxigénellátásukért három szív felel, amelyek közül az egyik a testük, a másik kettő pedig a kopoltyúik szükségleteiről gondoskodik.

A vérükben található hemocianin nevű vegyület közel sem olyan hatékony oxigénszállító, mint a mi vörösvértestjeinkben megtalálható hemoglobin, ezért elkél számára a három szív segítsége, réztartalma viszont kék színűre festi az állatok vérét. 

Szagló, ízlelő karok

A polipok idegrendszeri felépítése is különleges. Idegsejtjeik kétharmada az agyukon kívül, a testükben, főként karjaikban találhatók. Szívókorongjaik receptorainak köszönhetően nyolc végtagjukkal képesek mind ízeket, mind szagokat érzékelni.  

A polipok tapadókorongjai ízeket és szagokat is érzékelnek
Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary

Ezeknek a csodálatos fejlábúaknak az intelligenciája a fejlettebb gerincesekével vetekszik. Hosszú távú memóriájuknak hála nem okoz gondot számukra, hogy megoldják az őket kutató tudósok feladványait, vagy útvesztőkből találjanak ki. Játékra való hajlamuk egyébként szintén magas intelligenciájuk bizonyítéka. 

Volt, nincs polip

Mivel csonttalan testük védtelen a rájuk vadászó ragadozókkal szemben, kivételes készségeikre és képességeikre kell hagyatkozniuk, ha túl akarnak élni az óceán fenekén. A polipok az álcázás mesterei, bőrük színét és textúráját a másodpercek törtrésze alatt könnyűszerrel idomítják a környezetükhöz. A nyomukba szegődött ellenségeiket pedig tintát kilövellve képesek megtéveszteni. 

A legtöbb faj sajnos nagyon rövid ideig, mindössze egy-két évig él, ráadásul a nőstények nem sokkal azután elpusztulnak, hogy lerakták petéiket. Ezért örök rejtély marad, hogy mire lenne képes ez a nagyszerű faj, ha sokkal több idő jutna számára a Földön. 

A természet csodái előző részében a rettenetes nyílméregbéka halálos fegyveréről írtunk. Ha lemaradtál róla, ide kattintva elolvashatod a cikket. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.