Egy új, afrikai oroszlánok tanulmányozásán alapuló kutatás szerint a ragályos ásítás többféle előnnyel járhat a közösségben élő állatok számára.
A természet csodái legújabb részéből megtudhatod, mi hasznuk van a növényeknek abból, hogy különböző időpontokban nyílnak.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében a tüskés békagyíkot mutatjuk be, aki véres mutatvánnyal riasztja el a rá vadászó ragadozókat.
A természet csodái mai részében megnézheted, hogyan ássák be magukat a kullancsok az állatok és az emberek bőrébe, hogy aztán degeszre egyék magukat – vérrel.
Nappal kerülik a fényt, éjszaka pedig a lámpáink körül táncolnak. A természet csodái mai részéből megtudhatod, mi az oka az éjjeli lepkék furcsa viselkedésének.
A mexikói axolotl kifejlett korában is külső kopoltyúkkal lélegzik, noha ez a légzőszerv a kétéltűekben rendszerint csak a lárvákra jellemző.
A növények és állatok világában is többféle funkciója lehet a különböző szagoknak: ki csaliként, illetve a sikeres párzás érdekében használja sajátos illatanyagát, ki önvédelmi eszközként veti be bűzmirigyeit. Mint arról a neve is árulkodik, utóbbiak táborába tartozik az Egyesült Államokban és Kanadában elterjedt csíkos bűzösborz is.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részének főszereplője egy invazív hangyafaj, amely komoly pusztítást végez, amerre jár.
A tűhalfélék családjába tartozó fajok igen rendhagyó módon szaporodnak. A természet csodái mai részében megnézheted, hogyan születnek a csikóhalak.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a varjak roppant intelligens lények, a legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy több dologban hasonlítanak ránk, mint azt valaha gondoltuk.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében kiderül, hogy miért kell a cápáknak jobban tartaniuk az emberektől, mint az embereknek a cápáktól.
A természet csodái mai részében a világ legnagyobb és legbüdösebb virágáról, valamint egy hazánkban is elterjedt orchideafajról olvashatsz érdekességeket.
