A rovarfaj, ami leigázhatja a Földet: éppen Európát készül bevenni

Olvasási idő kb. 2 perc

A természet csodái című sorozatunk legújabb részének főszereplője egy invazív hangyafaj, amely komoly pusztítást végez, amerre jár.

A világon több mint 12 ezer hangyafajt ismerünk. Életüket telepük, a hangyaboly fenntartásának szentelik, a dolgozó hőstények és a termékeny hímek királynőjüket szolgálva fognak össze. Egy faj azonban mindegyik másiknál ambiciózusabb. Az argentin hangya ez idáig négy kontinenst hódított meg. 

Hangyainvázió

Az argentin hangya (Linepithema humile) – nevéhez híven – Dél-Amerikában őshonos, azonban a távoli kontinensek között közlekedő hajók szállítmánya közé rejtőzve eljutottak már Észak-Amerikába, Japánba és Európa mediterrán térségébe is, és folyamatosan terjeszkednek. Franciaországtól Spanyolországon át egészen Portugáliáig jutottak, de veszélyben van Korzika, Szardínia és a Baleár-szigetek is. 

Mivel az argentin hangyának nincs Európában természetes ellensége, könnyen el tudott szaporodni a mediterrán partvidéken. 6000 kilométer hosszú járatrendszerük tagjai egyetlen szuperorganizmust alkotnak, amelynek minden tagja úgy tekint még a legtávolabb élő társára is, mint akivel ugyanahhoz a bolyhoz tartozik. 

A legyőzhetetlen faj

Az argentin hangya igen apró rovar, mindössze 2 milliméter hosszú. Ereje a kolóniák nagyságában rejlik, közös erővel náluknál sokkal nagyobb ellenfeleikkel is képesek végezni. Hódító sikereiket valójában a királynőknek köszönhetik. Míg minden más hangyafaj egyetlen királynővel rendelkezik, addig ennek az invazív fajnak minden fészkére 15-20 jut, így ha elpusztul az egyik, az nem jelenti a kolónia halálát. 

Az argentin hangya szimbiózisban él a levéltetvekkel
Fotó: Heather Broccard-Bell / Getty Images Hungary

Meglehetősen gyorsan, vetélytársaikat megelőzve találnak maguknak élelmet, és nyilván minél többen vannak, annál több tápanyagforrásra van szükségük. Ahol az argentin hangyák megjelennek, más fajoknak nincs esélyük a túlélésre. 

Kártevők

A levéltetvekre nem támadnak, hiszen számukra értékes mészharmatot hordoznak magukban. Ezért aztán szimbiózisban élnek velük, és az energiadús folyadékért cserébe megvédik őket a rájuk vadászó katicabogaraktól, jelenlétük azonban nem tesz jót a növényeknek. 

Az őket tanulmányozó kutatók aggódnak amás, őshonos hangyafajokért, akiket kiszorítanak élőhelyükről. Az állatvilágra gyakorolt hatásuk felboríthatja az ökoszisztémát. 

Ugyan az argentin hangya mérsékelt éghajlati viszonyok között érzi jól magát, félő, hogy a globális felmelegedés miatt Európa északi részeire is fenyegetést jelenthet a jövőben. 

Ha érdekelnek a természet csodái, kattints, és olvasd el sorozatunk előző részét is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.