A természet csodái mai részében Afrikától a Himalájáig, a felegyenesedett embertől és Nagy Sándortól napjainkig utazunk – a méhekkel.
A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, mi a közös a jégszemekben és a fák törzsében.
A természet csodái mai részéből megtudhatod, hogyan képesek a ragadozó madarak órákon át szárnycsapás nélkül repülni – és azt is, hogy mi köze van mindehhez a bárányfelhőknek.
Hallottál már a halványsávos tengeri kígyóról vagy a kispikkelyű tajpánról? Ők is vannak olyan veszélyesek, mint a hírhedt fekete mamba vagy a királykobra.
A természet csodái mai részében az óriásteknősökről és azok ma élő legidősebb példányáról olvashatsz érdekességeket.
A világon megközelítőleg 40 ezer csigafaj él, többségük meglehetősen jámbor, a kúpcsigák azonban rácáfolnak megítélésükre.
Nem mindennapi kisugárzása lehet Földünk legnagyobb rágcsálójának: a vízidisznóval még a krokodilok is jól kijönnek, a majmok és a madarak pedig kimondottan rajonganak érte.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében egy olyan növényevő állatot mutatunk be, amely testi erejének, éles szarvainak és gyorsaságának köszönhetően vívta ki a Fekete Halál nevet.
A görög mitológiában Kiméra egy oroszlánfejű, kecsketestű és kígyófarkú szörnyalak, róla kapták a nevüket a ma élő halfajok talán legrégebbi és legrejtélyesebb képviselői, a tengerimacska-alakúak rendjébe tartozó kimérák.
Ha te is az éjjeli baglyok táborába tartozol, akkor ezekkel a virágokkal érdemes benépesítened a kertedet.
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében egy olyan állatot mutatunk be, amelyről eddig azt hittük, csak a mesében létezik: a vérszopó denevért.
Hosszú szempillák, önelégült arckifejezés, hangoskodás, köpködés, nyelvöltögetés – ennél azért jóval többet tudnak a tevék púp nélküli hippi kuzinjai. A természet csodái mai részében a lámákról és rokonaikról olvashatsz érdekességeket.
