A körömnyi méretű kaméleonnak óriási nemi szervre van szüksége

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A rendkívül ritka és valószínűleg súlyosan veszélyeztetett Brookesia nana nevű faj miniatűr méretei még a kutatókat is meglepték: a hüllő nagyjából akkora, mint egy emberi köröm.

A Madagaszkár északi esőerdeiben felfedezett kaméleonról a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg egy tanulmány. A kutatók ebben két egyedet írtak le, egy mindössze 21,6 milliméter hosszú hímet, illetve egy valamivel nagyobb, 28,9 milliméter hosszú nőstényt. A hím mérete nemcsak azért érdekes, mert a valaha feljegyzett legkisebb kifejlett hüllőről van szó, hanem azért is, mert apró termetéhez képest nemi szervei rendkívül nagyok (a hüllőknek kettő is van, melyeket hemipénisznek neveznek): párzásra kész állapotukban elérik a 2,5 millimétert, ami a kaméleon kloakáig mért testhosszának 18,5 százalékát teszi ki.

A méret a lényeg

A kisebb hímeknek egyszerűen nagyobb hemipéniszre lehet szükségük, hogy jobb mechanikai illeszkedést érjenek el, vagyis képesek legyenek sikeresen párosodni a náluk jóval nagyobb nőstényekkel – írják a tanulmányban a kutatók. Ez egyáltalán nem kirívó jelenség a gyíkfélék között. Mint arra Mark Scherz, a németországi Potsdami Egyetem herpetológusa is kitért, testükhöz mérten éppen a legkisebb fajok rendelkeznek a legnagyobb nemi szervekkel.

Kettőn áll a vásár

Mivel a Brookesia nanának eddig csak két példánya ismert, a fajra vonatkozóan egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de az már szinte bizonyosnak látszik, hogy a kutatóknak a világ legkisebb hüllőjével akadt dolga. Ezt a címet eddig egy másik kaméleonfajta, a 2012-ben feljegyzett Brookesia micra birtokolta. 

A felfedezést némiképp beárnyékolja, hogy az új faj súlyosan veszélyeztetett lehet, és távolabbi kilátásai sem túl rózsásak, hiszen a madagaszkári esőerdők az erdőirtás és a mezőgazdaság térhódítása miatt folyamatosan pusztulnak. A kutatók egyébként azt feltételezik, hogy parányi méretükkel a hüllők a sziget korlátozott erőforrásaihoz próbálnak igazodni.

Ha kíváncsi vagy, miért válnak egyes állatok kannibálokká, olvasd el sorozatunk legutóbbi részét is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.