Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A természet csodái mai részét csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.
Emlékszel a Harry Potter dementoraira, a csapkodó fekete szörnyekre, akik kiszívják a lelket az emberekből? Ezekről kapta tudományos nevét az Ampulex dementor, a csótánypusztító ősdarazsak egyik faja, amely petéit a gazdaállat testére helyezi – de csak azután, hogy egy precíziós agyműtéttel zombit csinált áldozatából.
Előfordul, hogy egy csótány időben kapcsol és egy jól irányzott rúgással vagy harapással sikerül leszerelnie támadóját: a National Geographic videója szerint az áldozatok 63 százaléka győztesen kerül ki ezekből a védekezési kísérletekből. De mi van akkor, ha a darázs az ügyesebb?
Ekkor kezdődnek a horrorfilmbe illő jelenetek: távcsőszerűen egymásba tolható fullánkos tojócsövével a darázsanya mellen szúrja a csótányt, ezzel néhány percre megbénítja áldozata lábait, így az képtelen elmenekülni vagy ellentámadásba lendülni. A csótánynak ezután tehetetlenül kell tűrnie, hogy támadója egy adag idegmérget fecskendezzen agyának két meghatározott pontjába. A méreg azokat a jeleket blokkolja, amelyek a mozgás elindításának képességét irányítják, így a csótány képes mozogni, csak elindulni nem tud.
Az „agyleszívó darázs” ezután egyszerűen megfogja a csótány csápját, és mint egy pórázra kötött kutyát, elvezeti az állatot abba az üregbe, ahol még a fentieknél is nagyobb kínok várnak rá. Miután a darázs a csótány lábára ragasztott egy petét, apró törmelékekkel elzárja az üreg bejáratát és lelécel. Lárvája a következő hónapban szépen növöget, először kiszívja a testnedveket a csótány lábából, majd berágja magát az állat belsejébe, és felfalja a beleit is. Végül bebábozódik a csótány belsejében, mely azután elpusztul, a holttestben rejlő bábból pedig egy élettel teli kis Ampulex dementor bújik elő. Íme, az élő példa arra, hogy minden vég egy új kezdet.
Hasonlóan szaporodik a Dinocampus coccinellae nevű darázs is, ám ez a faj katicabogarakat kényszerít bébiszitterkedésre, mégpedig úgy, hogy a petéje mellett egy vírust is az áldozatába juttat. A vírus felhalmozódik a katica agyában, és úgy időzíti a működését, hogy éppen abban a pillanatban bénuljon meg a bogár, amikor a darázslárva kimászik a testéből – hogy aztán a lábai között bebábozódjon. Ha a katicabogár túléli ezt a tortúrát (az esetek 25 százalékában így történik), akkor vígan éldegél tovább, mintha mi sem történt volna.
