Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az elefántok társadalmában a tehén a csorda uralkodó tagja, aki még idős korában is fontos szerepet tölt be a csoport életében.
Az afrikai és az indiai elefánt szaporodási szokásai meglehetősen hasonlóak: párzókedvüket az esős évszak hozza meg, amikor a növényzet burjánzó növekedésbe kezd, és így megnő a táplálékuk fehérjetartalma. A bikák laza csoportokban vagy magányosan élnek, a párosodási szezonban azonban versengenek a nőstények kegyeiért.
Az elefántok általában 14 éves koruk körül érik el az ivarérettséget. A bika ivarszerveinek anatómiája eltér a megszokottól, minthogy heréi nem szállnak le külső herezacskóba, mint a többi emlősé, hanem a hasüregében maradnak. A párzást követő vemhesség ideje 17 és 25 hónap között mozog, átlagosan 22 hónap. A tehén legtöbbször egyetlen borjat ellik, de átlag minden századik terhességből ikrek születnek.
„Az újszülött elefántbébik meglepően mozgékonyak, a születés után fél órával már a lábukra állnak. A csorda azonban jó egy napot egy helyben tölt, és megvárja, amíg a kisborjú eléggé megerősödik, hogy bírja velük az iramot. Az újszülött marmagassága kb. 91 cm, tömege mintegy 120 kg. Nem az ormányával, hanem a szájával szopja anyjának a mellső lábai közt lévő két emlőjét. Anyja három éven belül választja el. Egy nőstény élete során általában körülbelül ötször ellik” – olvasható David Alderton Állatbébik című könyvében.
A már nem szaporodóképes öreg nőstények még fontos szerepet töltenek be a csordában mint mátriárkák: ők a fiatalabb egyedek vezetői és a terep legjobb ismerői. Ez a tanítási folyamat létfontosságú a csorda folyamatos jólétének szempontjából, főleg olyankor, amikor élelem és víz csak szűkös mennyiségben áll rendelkezésre.
A természet csodái
Új sorozatunkban az élővilág működésének egy-egy érdekes mozzanatáról, közkedvelt vagy éppen kevésbé ismert szereplőjéről, különleges és ritka természeti jelenségekről olvashatsz. Tudtad például, hogy az elefántok nemek és nyelvek szerint osztályozzák az embereket, vagy hogy a rénszarvasok szeme télen kék színűvé változik? És azt, hogy a koalák ujjlenyomata annyira hasonlít az emberére, hogy akár egy nyomozást is tévútra vihet? Az ámulatba ejtésen túl azonban a természet világának végességére és sebezhetőségére is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét: arra, hogy az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból az, ha helyreállítjuk bolygónk vészesen lecsökkent biodiverzitását.
