Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokáig bagatellizáltuk a testnevelésórák fontosságát, miközben tudjuk jól, hogy az elkényelmesedett életmód szó szerint súlyos gondokhoz vezethet. Az elhízás megelőzése mellett azonban számos más pozitív hatása is van annak, ha a gyerek szeret mozogni.
Az a gyerek, aki nem szokik hozzá a testmozgáshoz, netán egyáltalán nem leli örömét benne, felnőttként is sokkal nehezebben fogja rávenni magát a sportolásra, és általában csak akkor, amikor a mozgáshiányból adódó egészségi panaszait szeretné enyhíteni. De nem csak az elhízás és társbetegségei megelőzésében játszik fontos szerepet a fizikai aktivitás. Összeszedtük, hogy mi mindent nyerhetnek a gyerekek a napi szintű sportolással – azon túl, hogy jól átmozgatják magukat és kiengedik a gőzt.
„A testnevelés és egészségfejlesztés az egyik legösszetettebb tanulási terület, meglehetősen komplex célkitűzéssel. Egyik legfontosabb feladata a tanulók testi, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének biztosítása” – olvasható az alsó tagozatos kerettantervben.
#1 Jóban lesz a gyerek önmagával
A legismertebb hormon, amelynek termelődésére a mozgás közvetlen hatással van, az endorfin. Ennek az örömhormonnak is nevezett vegyületnek a felszabadulásához köthetők a testmozgásnak olyan azonnali hatásai, mint a szorongás, a stressz és a depresszió csökkenése, a közérzet és az önértékelés javulása, valamint a jobb, pihentetőbb alvás – ez utóbbi szintén kulcstényezője a mentális, érzelmi és fizikai egészségnek.
A mai gyerekekre kétségtelenül nagy nyomás nehezedik az iskolai és társadalmi elvárások miatt. A sportolás azonban nemcsak a napi szinten felgyülemlett feszültség levezetésére jó, hanem hosszú távon az önbizalom növelésében és ezáltal abban is sokat segít, hogy a személyes kapcsolatok, a tanulás, vagy később, a munkavégzés terén adódó nehézségeket jól tudják kezelni a fiatalok. Másfelől a megfelelő oktatási és nevelési módszerek alkalmazása mellett a sport a serdülők testtudatának fejlődéséhez és a pozitív énkép kialakulásához is hozzájárul.
#2 Fejleszti a kognitív képességeket
A fizikai aktivitás segít, hogy a gyerekek jobban tudjanak koncentrálni, és képesek legyenek a tanórán vagy önálló tanulás során hosszabb időn át fenntartani a figyelmüket, ezáltal jobb tanulmányi eredményeket érhetnek el.
Jó hír, hogy már egy húszperces séta vagy futkározás is elég ahhoz, hogy a gyerek oda tudjon figyelni az órán, vagy hogy jobban teljesítsen a számolási és olvasási feladatokban. Az intenzívebb gyaloglás vagy sprintelés ráadásul az ADHD-val diagnosztizált gyerekeknél segíti a figyelem fókuszálását, bár azt egyelőre nem tudni, hogy mennyire hosszú távú ez a hatás. Charles Hillman, az Illinois Egyetem kutatója szerint napi egy órát kellene minden gyereknek aktívan mozogni, és ezt az időt érdemes úgy felosztani, hogy kétóránként legyen alkalmuk szaladgálni egyet, így a mozgás jótékony hatásai folyamatosan fenntarthatók.
A kutatók azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy az összetett, sok-sok szabály betartásával járó koordinált csapatsportok vagy a gimnasztika rövid távon kimeríti a figyelem fenntartásáért felelős kisagyat, ezért nem biztos, hogy a legjobb ötlet a matektémazáró előtti tesiórán kosárlabdázni vagy focizni. Ugyanakkor néhány hónap alatt ezek a sportok tartósan fejlesztik a gyerekek kognitív képességeit. A fizikai fittség tehát kortól függetlenül „okosít”, de a legjobb, ha már 8-11 éves kor között elkezd a gyerek rendszeresen mozogni, amikor a munkamemóriáért és a figyelem fenntartásáért felelős agyterületek érése még folyamatban van.
A különböző mozgásformák és tornagyakorlatok egyébként az izmok erősítése és a motoros képességek fejlesztése révén a kézírás elsajátítását vagy a hangszeren való tanulást is megkönnyíthetik. És azt tudtad, hogy a fára mászás, az egyensúlyozás vagy az akadálypályákon való átjutás, de a vizes vödör kilötyögtetés nélküli cipelése mind hatékony memóriafejlesztő? Arról, hogy ezek a tevékenységek miért és hogyan segítik elő a jobb tanulmányi eredményeket, itt olvashatsz.
#3 Fejleszti a szociális kompetenciákat
A sport felelősségteljes viselkedésre, önfegyelemre és alázatra tanít, amit a gyerekek céljaik elérése érdekében az élet minden területén kamatoztathatnak. A páros és csoportos feladatok, valamint a csapatsportok révén ráadásul megtanulnak hatékonyan együttműködni, egymáshoz alkalmazkodni, közösen szabályokat létrehozni és azokat betartani, vagyis csapatban dolgozni – ezáltal a jól szervezett testnevelésórák a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésében, valamint az egészséges osztálydinamika kialakulásában is fontos szerepet játszanak. A mozgásos tevékenységek közbeni kooperációs és kommunikációs lehetőségek, a kreativitást igénylő tanulási helyzetek pedig a szociális kompetenciák erősítése mellett a problémamegoldó gondolkodást is fejlesztik.
Legyen a gyerek számára öröm a mozgás
A megfelelő iskolai testmozgásprogram alapfeltétele az egészséges, aktív életmód és a fizikai fittség kialakulásának. „Ha a testnevelésórákon nem az a cél, hogy minél nagyobb fizikai teljesítményt érjen el a tanuló, hanem az, hogy minél több mozgásmintával ismerkedjen meg – természetesen olyan intenzitással, ami 50 százaléknál nem kisebb ‒, minőségi testnevelésről beszélhetünk” – áll abban a 2012-es pedagógiai programban, amely többek között a mindennapos testnevelést is bevezette. Ahhoz tehát, hogy a gyerekeknek pozitív érzelmei alakuljanak ki a testmozgással, sportolással kapcsolatban, a mozgástanulásnak élményszerűnek, változatosnak kell lennie. Az iskola, a pedagógusok és az edzők munkája mellett azonban a szülők példamutatásának és motivációs módszereinek is fontos szerepe van abban, hogy a gyerekek számára öröm legyen a mozgás. Korábbi cikkünkben ezekről a mintákról és motivációs eszközökről is olvashatsz:
