Egy apró, de zseniális változtatás az értékelésben képes teljesen átírni a gyerekek hozzáállását a tanuláshoz. A zöld toll módszer nemcsak motiválóbb, de bizonyítottan jobb tanulmányi eredményekhez is vezet.
Ma már több mint 50 országban 1000-hez közelít a Waldorf-módszerrel működő, reform pedagógiát közvetítő iskolák száma. A gyermek- és személységközpontú szemlélet, a közismereti képzést gyakorlati készségfejlesztéssel ötvöző művészeti fókuszú, képességfejlesztő iskola gondolata sokak számára vonzó alternatíva, így népszerűsége hazánkban is egyre nagyobb.
A dadogással kapcsolatos tévhitekből Dunát lehet rekeszteni. Sokan azt gondolják, hogy kinőhető, és ez nem teljesen alaptalan, viszont a helyzet nem ilyen egyszerű. Szakértővel kerestünk választ a dadogás kialakulásának okára.
Maria Montessori neve sok szülőnek ismerős: minden idők egyik leghíresebb pedagógusának módszere ma is rendkívül népszerű. Montessorinak azonban nem jutott könnyű élet: a 19. századi, konzervatív Olaszországban egyáltalán nem volt mindennapos, hogy egy nő egyetemre járjon, az pedig még kevésbé, hogy házasságon kívül szüljön gyermeket.
A diákok ősidők óta puskáznak vagy próbálnak más módon csalni dolgozatíráskor, vizsgákon, felelések során – de vajon mi motivál valakit arra, hogy a lebukás veszélyének dacára megpróbáljon túljárni a tanár eszén? Ennek jártak utána kutatók.
Miként alakult a szülők és gyerekek közötti intimitás a történelem során? Milyen pozitív és negatív változások történtek a gyereknevelésben az elmúlt száz évben? Mi jellemzi a 21. századi gyermekképet?
Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.
Sokáig bagatellizáltuk a testnevelésórák fontosságát, miközben tudjuk jól, hogy az elkényelmesedett életmód szó szerint súlyos gondokhoz vezethet. Az elhízás megelőzése mellett azonban számos más pozitív hatása is van annak, ha a gyerek szeret mozogni.
A digitális átállás és a távoktatás tanulságairól szóló cikksorozatunk utolsó részében általános és középiskolában tanító pedagógusok osztják meg személyes tapasztalataikat és meglátásaikat.
A távoktatás tanulságaival foglalkozó cikksorozatunk mai részében Vikukel Zsuzsa, a Tópark Alternatív Általános Iskola intézményvezetője fejti ki gondolatait.
Bizonyára veled is előfordult már diákként, hogy nem annyira készültél otthon, és óra előtt próbáltad gyorsan bemagolni a legfontosabb infókat, hátha kihívnak felelni. Ha Joós Andrea tanított volna bioszból, ez teljesen legális tevékenység lenne. A tananyag rövid átbeszélése után ugyanis felelhetnétek ketten, de akár egy videóban is beszámolhatnál a tudásodról. Állandó gyomorgörcs helyett online kvízek, népi motívumokkal dolgozó szervszínezők és vörösvérsejtre hasonlító fánkok várnának a suliban. Honnan ez a sok innováció, és el lehet-e várni minden tanártól, hogy újítani akarjon? Erről kérdeztem Andreát, a tavalyi Edisonplatform egyik fődíjasát.
Idén második alkalommal indítja útjára a BridgeBudapest gondolatformáló közössége, az Edisonplatform az Edison100 elnevezésű projektet. A platform megteremtőinek célja ezúttal is az, hogy felkutassák és bemutassák azokat a szervezeteket, kezdeményezéseket, fejlesztőket és jó gyakorlatokat, amelyek a ma gyerekeit a jövőben hasznos tudással és készségekkel vértezik fel. Az Edisonplatform stratégiai vezetőjével, Veres Ritával beszélgettünk.
