A tanárok is felelősek azért, ha puskáznak a diákok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A diákok ősidők óta puskáznak vagy próbálnak más módon csalni dolgozatíráskor, vizsgákon, felelések során – de vajon mi motivál valakit arra, hogy a lebukás veszélyének dacára megpróbáljon túljárni a tanár eszén? Ennek jártak utána kutatók.

A Texasi Állami Egyetem és a Columbia Egyetem pszichológusai a koronavírus-járvány alatti online oktatás és annak buktatói kapcsán gondolkodtak el azon, hogy vajon miért csalnak egyes diákok. A szakemberek a témában készült 79 korábbi kutatás eredményeit vetették össze, és ennek alapján viszonylag pontos képet kaptak arról, hogy milyen pszichológiai motivációik lapulnak meg a puskázás hátterében. Az Educational Psychology Review hasábjain megjelent tanulmányt a Conversation szemlézte.

Nem mindegy, mi motiválja a diákokat

Mint kiderült, gyakrabban puskáznak azok a diákok, akiknek a megszerzett tudás nem, kizárólag a papíron látható érdemjegyek számítanak. Őket nem érdekli, hogyan kerül az ellenőrzőbe a jeles osztályzat és tényleg elsajátítottak-e valamit az anyagból, a lényeg, hogy ott legyen. Az efféle mentalitás kialakulásáért sok esetben bizony a tanárok is felelősek: ha túlságosan azt sulykolják a tanulók fejébe, hogy csak a jó osztályzatok számítanak, versenyezni kell a társaikkal, a jövőjük az átlagukon múlik, könnyen kialakulhat egy téves, csak a számokat és nem a mögöttük lévő tudást megbecsülő értékrend a gyerekek fejében.

Több motivációja is lehet a puskázásnak.
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

Azok a tanulók viszont, akik többre értékelik a hasznos tudás elsajátítását, mint az érdemjegyeket, kevéssé hajlamosak csalni – derül ki a kutatásból. Ugyanakkor léteznek olyan diákok, akiket sem a jó érdemjegyek, sem a tudásvágy nem motivál – őket egyszerűen nem érdeklik az iskolai tanulmányaik, nem értik, miért kell éveket egy osztályteremben ülniük. Az ilyen diákok körében is magas a puskázók száma, viszont ha mégis sikerül felkelteni az érdeklődésüket a tanulás iránt – például ráébreszteni őket, hogy a jövőjük szempontjából hasznos az iskolában megtanult anyag –, máris csökken a csalási kedv.

Az önbizalomhiányos tanulók is szívesebben csalnak

Előfordul, hogy a diákok úgy hiszik, nem rajtuk múlik a jó vagy rossz eredmény, mert például túlságosan nehéz feladatokat kapnak, és akárhogy igyekezhetnek, úgysem tudják rendesen megoldani őket. Ebben természetesen az önbizalomhiány is közrejátszik: a tanulók olykor előre leírják magukat, azt hiszik, puskázás nélkül képtelenek lennének átmenni a vizsgán vagy jelesre megírni egy dolgozatot. Ezekben az esetekben is sok múlik a tanári hozzáálláson: fontos a diákokat ráébreszteni, hogy saját maguk felelősek az eredményeikért, és szorgalommal, tanulással el tudják érni a kitűzött célt.

A tanulmány szerzői úgy vélik, kellő motivációval többre lehet menni a csalás elleni küzdelemben, mint a puskázást megelőzni hivatott különböző restrikciókkal, taktikákkal, melyek az online térben egyébként is sokkal kevésbé működőképesek, mint a személyes, hús-vér számonkérés esetén. Ezt érdemes észben tartani a járvány és a távoktatás idején csakúgy, mint azután, hogy végre visszatérhettek a diákok az iskolákba.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.