Attól a pillanattól kezdve, hogy megtudjuk, kisbabánk lesz, minden gondolatunk körülötte forog. Ám, amíg várjuk, fogalmunk sincs arról, micsoda titkokkal születik majd. A baba testével és lelkével kapcsolatos tényekre ugyanis gyakran csak a születése után derül fény.
Nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is érzékenyek lehetnek az időjárásra. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk nyűgösebb, sírósabb, akaratosabb, nehezebben koncentrál vagy morcosabb, esetleg élénkebb, kezelhetetlenebb a megszokottnál, és talán még fejfájásra is panaszkodik, akkor ennek akár az is lehet az oka, hogy fokozottan időjárás- és stresszérzékeny.
A közösségi oldalak, az okostelefonok és a rohanó életmód egyre korábban éreztetik hatásukat, és már gyerekkorban kialakulhatnak miattuk lelki és mentális zavarok. Ha ezeknek az első jeleit a szülő vagy a pedagógus nem veszi észre, gyorsan kialakulhat egy párhuzamos agresszív-depresszív viselkedés, amit mindenképpen kezelni kell.
Régóta tudjuk, hogy az anyatej a kisbabák legideálisabb tápláléka, nemrég azonban kiderült, hogy a hosszabb ideig tartó szoptatás a gyermek későbbi tanulmányi eredményeire is hatással lehet.
Még azok a szülők is, akik egyébként zászlajukra tűzik, hogy nem terhelik túl a gyereket, hajlamosak a létfontosságú mozgást jelentő sport mellé egy-egy idegen nyelvi különórát beiktatni gyermeküknek, mert nyelvtudás nélkül ma már nem megy, és hát persze, az volna az igazi, ha azért egy hangszerrel is megismerkedne a gyerek. Hol van az igazság? Van-e arany középút? Kioltja-e egyik a másikat, vagy éppen erősíti egymást a szabadidős tevékenység és a tanulás?
Nemcsak a genetika, hanem az életmód és a környezet is hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett országokban egyre magasabbra nőnek az emberek.
Szinte nincs gyermek, aki ne vonzódna élete első éveiben a hatalmasra nőtt őslények iránt. De vajon miért? Erről olvashattok a továbbiakban, és megmutatjuk azt is, Magyarországon hol tudtok dinók között feltöltődni a tanévkezdést követően.
Az egészségügy arra számít, hogy több ezer gyermekműtétet kell majd törölni, hogy az életveszélyes légzőszervi megbetegedéssel küzdő csecsemők tömegei számára ágyat biztosíthassanak a kórházakban.
Szülőként sokan vannak, akik kisgyermeküket tűzzel-vassal igyekeznek távol tartani az okoseszközöktől, előbb-utóbb azonban szinte mindenhol elkerülhetetlenné válik, hogy a tiltás helyett a család kialakítson egy szabályrendszert, amelyben a kicsik is kütyüzhetnek bizonyos keretek betartásával, legyen szó mesenézésről vagy éppen játékról.
Életünkben az első nap az iskolában nemcsak egyszer jelent mérföldkövet, amikor mi magunk ültünk be a padba, de legalább ekkora izgalommal jár az is, amikor saját csemeténket kísérjük első iskolás napjára. Ahhoz, hogy ez egy hosszan tartó, csodálatos barátság kezdete lehessen, érdemes néhány szabályt bevezetni, pár tanácsot megfogadni.
A következő napokban kiscsoportosok tömege kezdi meg óvodai életét: a beszoktatás időszaka nemcsak a kisgyerekeket, de sokszor szüleiket is megterheli, félelmekkel, bizonytalansággal telve vágnak bele ebbe az időszakba.
Ha azt gondolod, hogy csak neked nehéz, akkor nagyon tévedsz. Nem csak neked kell a gyerekkel éjszakákon át sétálni a lakásban, mert nem akar aludni, nem csak a te gyereked beteg minden második héten, miután közösségbe kerül. Férfiak vallottak őszintén arról, milyen nehézségeket vagy változásokat hozott az apaság az életükbe.
A különböző fórumokon olykor egymást hergelő édesanyák most talán mind egyetértenek már abban, hogy ér várni azt iskolakezdést, és jogos, ha korengedménnyel nyugdíjazott zenebohócnak érzik magukat a hosszú nyári vakáció végére. Szeptembertől talán több levegőhöz jutunk, de hogy lehet legrövidebb időbefektetéssel regenerálódni?
Mintha csak ma lett volna, amikor a szülészeti osztály felkészítő tanfolyamára jártunk nagy pocakkal, melynek végén dupla A/4-es ívnyi listát kaptunk, milyen pelenkából, popsikrémből és cumiból hányat kell venni a nagy napra. Alig voltunk azóta párszor az állatkertben, és megjött az újabb, hasonló terjedelmű lista, immár az általános iskolából, hogy mivel szerelkezzünk fel az első tanév megkezdésére. Szakértő segít abban, hol és min lehet ebből spórolni, és mi az, amin nem ajánlott.
Az autizmus nem betegség vagy fogyatékosság, de olyan állapot, amely nem múlik el: elkíséri a gyerekeket a közoktatásban töltött éveikben is, rengeteg nehézséggel és leküzdeni való akadállyal tarkítva a mindennapokat. Milyen intézménybe írassam a gyermekem? Hogyan kezeljem, ha társaival nem alakul ideálisan a kapcsolata? Vajon megállja majd a helyét? Ezek a kérdések minden szülő fejében folyamatosan dübörögnek, de ha egy család autista gyermeket nevel, súlyuk sokkal nagyobb. Hát még ha kettőt!
Bár jó harminc éve ott vannak az iskolák palettáján, sokaknak úgy tűnhet, mostanában nőtt meg az érdeklődés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok iránt. Az ötszörös túljelentkezés és a felvételi is arra készteti a szülőket, hogy jól gondolják meg a jelentkezést.
Nagyon fontos, hogy egy iskolába készülő gyereknek ne legyen beilleszkedési vagy magatartási nehézsége, hiszen e kettő jelentősen meghatározza, hogyan teljesít majd a tanórákon, illetve azt is, hogy örömmel megy-e iskolába.
Pécs belvárosában, a Brummogda Művészet- és Meseterápiás Műhelyben nemcsak macit varrhatnak a gyerekek és felnőttek, hanem öltögetés, mesehallgatás közben elmondhatják gondjaikat, bánatukat, ami a lelküket nyomja.
Alig estem át az iskolaválasztás, majd a beíratás izgalmain, máris az első szülői értekezleten találtam magam, ahol riadtan vettem észre: a szülőket olyan szemmel figyelem, vajon melyikükből milyen gyereket nézek ki, lesz-e vajon az osztálynak olyan tagja, aki miatt aggódnom kell a bullying miatt.
Sokak ellenőrzőjének hátsó lapjai üresen maradtak, ám jó páran vannak olyanok is, akiknek a tanítói, tanárai az utolsó sorig meg tudták tölteni tartalommal azokat az oldalakat. De még milyen sztorikkal – összegyűjtöttük gyerekkorunk legviccesebb beírásait!
Ha egy gyereket soha, még akkor sem dicsérnek meg a szülei, ha valami jót csinált, annak súlyos jellembeli következményei lehetnek. A képességek folyamatos megkérdőjelezése önbizalomhiányhoz, bizalmatlansághoz és akár elmagányosodáshoz is vezethet.
Miért kötelező mindig, minden körülmények között úgy tenni, mintha minden rendben lenne? Már nem tabu a szülés utáni depresszió, és mint kiderült, sokkal több nőt érint, mint gondoltuk. Egyetlen kismama sem hibás, akin ezek az érzelmek eluralkodnak.
A gyermek érkezése a családba nemcsak az anyáknál, de az apáknál is drámai változásokat okoz. Ez azt mutatja, hogy valójában sokkal inkább kötődnek az első perctől a kicsihez, mint ahogyan azt évtizedekig gondoltuk.
Amerikában a mindennapi élet szerves részét képezi, itthon bár már létezik, igazából inkább kiváltság az iskolabusz. Egy budapesti kerület fordíthat a dolgon!
Mindenki tudja, hogy osztálypénzt minden iskolás osztályában gyűjtenek, de azt talán kevesebben, hogy egy család kötelezhető-e arra, hogy beszálljon.
