Ha túl sokat eszik a gyerek ebből, felnőttként erőszakos lehet

Olvasási idő kb. 4 perc

Kutatások bizonyítják, hogy ha a gyerekek mindennap édességet esznek, felnőttként hajlamosabbak lehetnek az erőszakra. A legújabb kutatások pedig azt sugallják, hogy az agresszív viselkedés mellett a figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma (ADHD) és a bipoláris zavar is összefüggésbe hozható a cukorfogyasztással, és mindennek evolúciós alapja lehet.

A napi rendszerességgel édességgel etetett gyermekek felnőttkorukban nagyobb valószínűséggel ítélhetők el erőszakos bűncselekmények miatt – állapították meg a szakemberek.

Agressziót is kiválthat a túl sok édesség

A szakemberek évek óta kutatják, hogy vajon milyen hatással van a gyermekek mentális és fizikai egészségére a nassolás, pontosabban a túlzásba vitt cukorfogyasztás. A vizsgálatok az elmúlt több mint ötven évben igen figyelemreméltó, és sokszor meglepő eredményt hoztak.

A téma tanulmányozása még 1970-ben kezdődött, amikor a walesi Cardiff Egyetem kutatói 17 500 olyan gyermek életét követték nyomon egészen a felnőtté válásig, akik naponta fogyasztottak csokoládét vagy egyéb édességeket. 

Közülük többeket szignifikánsan nagyobb valószínűséggel ítéltek el erőszakért, mire betöltötték 34. életévüket.

Egész pontosan a 34 évesen erőszakoskodók 69 százaléka tízéves korában szinte mindennap evett édességet gyermekkorában, szemben a nem erőszakoskodó 42 százalékával.

Aki gyerekkorában túl sok édességet fogyasztott, agresszívebb felnőtt lett
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

A kutatók az eredményt azzal magyarázzák, hogy ha rendszeresen édességet és csokoládét adunk a gyerekeknek, azzal megakadályozhatjuk őket abban, hogy megtanulják, hogyan kell várni arra, hogy megszerezzenek valamit, amit nagyon szeretnének.

Ugyanis, ha valaki nem tudja féken tartani a vágyait, vagy a vágy beteljesülését, az türelmetlenné, feszültté teszi, ami szorosan összefügg a bűnözéssel. Éppen ezért rossz döntés a hisztit cukorkával vagy csokoládéval elfojtani, elhallgattatni, mert ezzel csak rontjuk az esélyét annak, hogy a felnőtté való gyermek képes legyen majd a problémamegoldásra.

Több neurológiai problémát is okoz a túl sok cukor

A brit tudósok által publikált eredményt támasztja alá az amerikai kutatók nemrég elvégzett vizsgálata is, miszerint a cukorbevitel összefüggésbe hozható az agresszióval és a rossz mentális egészséggel. A Colorado Egyetem kutatói továbbá azt is kiderítették, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a bipoláris zavar és az agresszió miatt diagnosztizált emberek számának növekedése is összefüggésbe hozható a fruktóz fogyasztásával.

Mindemellett azt is felfedezték, hogy az evolúció is közrejátszik abban, hogy az évek során cukorfüggők lettünk.

A tanulmány azt állítja, hogy a fruktóz, amely a cukor egyik alkotóeleme, a sejtek energiaszintjének csökkentésével az éhezéshez hasonló táplálékkeresési reakciót vált ki, és azt üzeni az agynak, hogy éhezik a szervezet.

A táplálékszerzési ösztön pedig serkenti a kockázatvállalást, az impulzivitást, a gyors döntéshozatalt és az agresszivitást, hogy ezzel is segítse az élelem biztosítását, ami válasz lehet a túlélésre. Ha a túlélés eszköze a túlzott cukorbevitel lesz, akkor az ebből eredő aktiválás impulzív viselkedést okozhat, amely az ADHD-tól a bipoláris zavarig vagy akár az agresszióig terjedhet.

Az amerikai kutatók a cukor- és a fruktózanyagcsere kockázati tényezőinek további kutatását sürgetik.

Nem kell teljesen lemondani a cukorról

A brit kutatás rávilágított arra, hogy mindenképpen kapcsolat van a gyermekkori étrend és a felnőttkori erőszak között, bár a szakemberek egyetértenek abban, hogy az összefüggés pontos háttere további vizsgálatot igényel.

Nem a legjobb döntés, ha már a reggeli is édesség
Fotó: Iaroslava Zolotko / EyeEm / Getty Images Hungary

A cukorfogyasztás és az erőszak közötti kapcsolat azonban mindenképpen igaznak bizonyult, miután egyéb tényezőket is ellenőriztek, beleértve azokat a tanári beszámolókat is, melyek a tízéves gyerekek agressziójáról és impulzivitásáról szólnak. Emellett a vizsgálat során kitértek a gyerekek nemére, valamint arra, hogy a szülők tekintélyelvű vagy engedékenyebb fegyelmezési stílust követnek a gyermeknevelés során.

A kutatók hangsúlyozták: az édességfogyasztás és a felnőttkori agresszió közti kapcsolat feltárása nem azt jelenti, hogy a szülőknek teljesen el kell tiltaniuk a gyermeküket a cukorevéstől. Ugyanis a kimutatott összefüggés sokkal inkább az adott édességekkel kapcsolatos, nem pedig önmagával az édességgel. 

Az édesség fájdalmat is csillapíthat

A brit kutatók vizsgálati eredményét néhány amerikai dietetikus kétkedve fogadta, mondván, szerintük hiányzik a valódi ok-okozati összefüggés a cukorfogyasztás és a felnőttkori agresszió között. Véleményük szerint nem a gyermekkori mindennapi cukorkafogyasztás, hanem sokkal inkább az befolyásolja egy felnőtt agresszióra való hajlamát, hogy milyen otthoni környezetben nőtt fel. Azokban a családokban, ahol sok sérelem éri a gyerekeket, sokkal gyakrabban használják az édességet „fájdalomcsillapító” eszközként.

Fájdalomcsillapításra és jutalmazásra sem jó a túl sok cukor
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

A dietetikusok azt sem tartják kizártnak, hogy az édességben gazdag étrend, amely önmagában rossz táplálkozást jelent, rendellenes agynövekedéshez vezethet a fejlődés kritikus időszakában. Ez az eltérés is oka lehet annak, ha valaki erőszakos és durva felnőtté válik. 

A figyelem pótolhatja az édességet

Ám a cukorfogyasztás nem csak azt a kockázatot rejti magában, hogy esetleg a gyerekekből bűnözők lesznek. Több egyéb jó ok is van arra, hogy megéri korlátozni az édességet. A növekedéshez és a fejlődéshez a gyerekeknek elsősorban nem cukorra, hanem vitaminokra, ásványi anyagokra, rostokra és egészséges zsírokra van szükségük. Ha a gyerekek étrendje kiegyensúlyozott, aggodalom és fenntartások nélkül fogyaszthatnak édességet.

Azzal is jó tisztában lenni, hogy a gyerekeknek csemege helyett gyakran a szülő osztatlan figyelmére van szükségük.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.